A joghurt fontos tápanyagforrásként nemcsak kalciumot, hanem fehérjét is biztosít. Hosszú ideig jóllakott állapotban marad, és így megakadályozza a sóvárgást. Ezenkívül az erjesztett tejtermék tejsavbaktériumokat tartalmaz. Ezek javíthatják a bélflórát és elősegíthetik az emésztést. A joghurt rendszeres fogyasztása még javíthatja a laktóztoleranciát, csökkentheti a vérnyomást és megóvhat az olyan betegségektől, mint a szívinfarktus.
A joghurt népszerű – és számtalan variációja létezik: natúr, adalékanyagok nélkül, gyümölcsjoghurtként, olyan ízekkel keverve, mint a vanília és csokoládé, vagy kicsit folyékonyabb ivójoghurtként. A tejtermék alkalmas reggelire vagy köztes uzsonnára.
A joghurt tejsavbaktériumok segítségével készül . Ezek a tejben lévő tejcukrot (laktózt) tejsavvá alakítják. A tejsav pedig megalvadja a tejfehérjét, a szakemberek sűrítésről is beszélnek. Ez a joghurtnak szilárdabb állagát adja, mint a tejé.
Aki megeszi a savanykás ízű tejterméket, az sokat tehet az egészségéért. A joghurt ugyanis értékes tápanyagokat tartalmaz, amelyek az egész szervezet számára jótékony hatással vannak.
A joghurt mint fehérjeforrás
A tejtermékek, mint a joghurt, nagyon jó fehérjeforrás. 100 gramm joghurt (3.5% zsír) körülbelül 3.5 gramm fehérjét tartalmaz. A Német Táplálkozástudományi Társaság e. V. (DGE) azt javasolja, hogy a felnőttek naponta körülbelül 0.8 gramm fehérjét fogyasszanak testtömeg-kilogrammonként. A napi szükséges fehérjemennyiség körülbelül 6%-át teszi ki.
A fehérjék számos fontos szerepet töltenek be a szervezetben:
- Részt vesz az immunrendszerben az antitestek képződésében,
- a haj, a bőr, a porc és a kötőszövet alkotóeleme,
- fontos az izmok működéséhez,
- enzimekként támogatja a szervezet különböző anyagcsere-reakcióit,
- egyes anyagok (pl. vas) szállítási segédeszközeként szolgál,
- energiaszolgáltató
- hormonként működik és
- véralvadási faktorként vesz részt a sérülések helyreállításában.
A kalcium stabilan tartja a csontokat és a fogakat
A tej és a tejtermékek, például a joghurt a legjobb kalcium szállítók közé tartoznak. 100 gramm joghurt körülbelül 120 milligramm ásványi anyagot tartalmaz. A DGE szerint a felnőtteknek napi 1,000 milligramm kalciumot kell fogyasztaniuk étellel.
A létfontosságú ásványi anyagok csaknem 100%-a fogainkban és csontjainkban található. Ott a kalcium biztosítja a stabilitást és az erőt. De fontos szerepet játszik a szervezetünkben zajló egyéb folyamatokban is: Támogatja a véralvadást és a szervezet minden sejtjének működését. A kalcium ugyanis nem csak a sejtfalat tartja stabilan, hanem segíti a sejten belüli jelátvitelt és az idegrendszerben és az izmokban történő ingerületátvitelt is. Ha hosszú ideig túl kevés kalciumot viszünk be, a szervezet a csontokból nyeri el az ásványi anyagot. A legrosszabb esetben ez a csont instabillá válásához vezethet.
„A csontritkulás egy csontrendszeri betegség, amely csontvesztéssel és fokozott törésekkel jár. A menopauza alatti ösztrogénhiány miatt a nőknél lényegesen nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának életük során. A felnőttkorig bevitt kalcium létfontosságú az egészséges csontsűrűség szempontjából. 20 és 30 év között a csonttömeg csúcsa, a legmagasabb csontsűrűség érhető el. Ezután folyamatosan degradálódik. Kimutatták, hogy a rendszeres tejfogyasztás növeli a csontsűrűséget. Itt nemcsak a kalcium a meghatározó, hanem a megfelelő D-vitamin-ellátottság is. A vitamin a kalcium csontokban való raktározásához szükséges. A magas tejfogyasztás azonban nem akadályozza meg a csontritkulást. A megbetegedést az étrenden kívül számos egyéb tényező is befolyásolja, mint például a mozgás, a testsúly, de a genetika, vagyis a hajlam is.”
Elegendő D-vitamin nélkül a kalcium nem tudja ellátni a feladatát a szervezetben.
Mert a D-vitamin gondoskodik arról, hogy a kalcium jól felszívódjon a gyomor-bélrendszerben és bejusson a vérbe. Szabályozza a kalcium-anyagcserét is a szervezetben, és segíti az ásványi anyag elraktározását a csontokban.
A probiotikumok támogatják az emésztést
A joghurt a fontos tápanyagokon kívül élő tejsavbaktériumokat is tartalmaz. Ezek az úgynevezett probiotikumok táplálékkal aktív formában jutnak el a bélbe, és javíthatják az ott már jelen lévő bélbaktériumok összetételét.
Bárki, aki joghurtot eszik, enyhítheti és megelőzheti az olyan gyomor-bélrendszeri panaszokat, mint a székrekedés, a hasmenés és a gyulladásos bélbetegségek (pl. colitis ulcerosa, Crohn-betegség). Az immunrendszer is profitálhat belőle. Az egészségre gyakorolt pozitív hatások előfeltétele azonban, hogy az elfogyasztott joghurt elegendő tejsavbaktériumot tartalmazzon, és az összességében rostban gazdag étrendre kell figyelni. Mert ez utóbbi a hasznos baktériumok növekedését és szaporodását is támogatja. Az is fontos, hogy probiotikus ételeket rendszeresen együnk. Mivel a mikroorganizmusok nem telepednek meg tartósan a bélben.
A joghurt laktózmentes
A tejcukor-intoleranciában (laktóz-intoleranciában) szenvedők általában jól tolerálják a joghurtot. Mivel a tejsavbaktériumok nagyrészt lebontják a laktózt. Fontos, hogy savanyú natúr joghurtokat használjunk adalékanyagok nélkül. Rendszeres fogyasztása akár a laktóz tolerálhatóságát is javíthatja.
Védelem a szív- és érrendszeri problémák ellen
A tejtermékek, például a joghurt magas telített zsírtartalmúak. A teljes zsírtartalmú változatok fogyasztása ezért sokáig nem volt javasolt, különösen azoknak, akiknek amúgy is szív- és érrendszeri problémái voltak. Eközben azonban azt feltételezik, hogy a betegségek kialakulásában kevésbé az egyes élelmiszerek egyedi tápanyagai, sokkal inkább a táplálkozás típusa játszik szerepet.
A tej és tejtermékek táplálkozási értékelése során a Max Rubner Intézet arra a következtetésre jutott, hogy a tej és a tejtermékek nem növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A tej és tejtermékek fokozott fogyasztása ezért még a magas vérnyomás és a 2-es típusú diabetes mellitus kockázatának csökkenésével is jár.
A kutatások ezt megerősíteni látszanak. A Bostoni Egyetem Orvostudományi Karának táplálkozási tanulmánya például csaknem 56,000 18,000 magas vérnyomásban szenvedő nő és körülbelül 2 20 férfi adatait értékelte. Különös figyelmet fordítottak a tesztalanyok joghurtfogyasztására. Eszerint bárki, aki hetente -nél több joghurtot evett, körülbelül %-kal csökkentheti a stroke vagy a szívroham kockázatát. A joghurtban található tejsavbaktériumok szerepet játszhatnak a szív védelmében. Mert a bélben gyengíthetik a táplálékban lévő só vérnyomásemelő hatását.
A joghurt csökkenti az étvágyat
Bár a joghurt kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a túró, mégis jó fehérjeforrás. Ha nem eszel elég fehérjét az étrendedben, azzal kockáztathatod a vágyat és az izomleépülést. Ezt különösen fontos szem előtt tartani, ha fogyni szeretne. Valójában bizonyíték van arra, hogy a magas fehérjetartalmú étrend nemcsak jobban feltölti az embert, és ezért kevesebb energiafogyasztáshoz vezet. Úgy tűnik, hogy a több fehérje csökkenti a testsúlyt, és ez többnyire zsír, nem pedig izom.
Például egy kis tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen hatást fejt ki a különböző fehérjetartalmú joghurt délutáni snackként történő elfogyasztása. Valójában kiderült, hogy az úgynevezett görög joghurt, amely sok fehérjét tartalmaz, képes megfékezni az étvágyat, és a vizsgálat résztvevői a szokásosnál valamivel később fogyasztották el a következő étkezést. A további kutatások azonban még nem erősítették meg a megnövekedett fehérjebevitel és a csökkent étvágy közötti kapcsolatot.
A kész gyümölcsjoghurtok általában sok cukrot tartalmaznak
Sok kész joghurt, amelyet a szupermarketben vásárolhat, sok cukrot tartalmaz. Az adalékanyagok nélküli natúr joghurtot érdemes például egy kis mézzel édesíteni, gyümölccsel, dióval vagy zabpehellyel finomítani. Pillanatok alatt egészséges reggelit vagy tápláló délutáni uzsonnát varázsolhat.