Bella Adams
Képzelj el két szituációt: az elsőben egy salátát szolgálnak fel friss, színes zöldségekkel, amit szeretsz, frissen sült húst grillezett zöldségekkel, amelyek jó illatúak, nem sietsz, kellemes zenét hallgatsz, nézed a kilátást az ablakból a nyári teraszról; és a második helyzet: ebédszünetben útközben eszel egy nagy hamburgert sült krumplival.
És most a kérdés: „milyen ételtől lesz kedved egy óra múlva újra enni?” Akkor miért egy burger és sült krumpli után? Ha figyelembe vesszük az energiaértéket, akkor ez egy sokkal kalóriadúsabb étkezés.
Az embernek a következő érzékszervei vannak: ízlelés, szaglás, látás, tapintás és hallás.
Az érzékszerveken keresztül az ember érzékeli a világot, és információt kap a környezetről. Amikor az ember megkóstolja az ételt, sok információt kap az ételről. Különösen a következő íztípusokat különböztetjük meg: savanyú, sós, édes, keserű és fehérjetartalmú ételek (umami receptorok), a hőreceptorok pedig meghatározzák az étel hőmérsékletét.
A különféle ételek, úgymond, érzékszervi jóllakottság, teltség és élvezet érzését kelti bennünk. Minél több érzékszerv érintett, annál gyorsabban jelentkezik az érzékszervi jóllakottság. A jó éttermek ügyesen használnak fel különböző attrakciókat, hogy megteremtsék a szükséges aurát az étel körül.
Hogy őszinte legyek, a két étkezésre vonatkozó példánkban nem csak az étel ízéről, illatáról és megjelenéséről van szó. Az ételek szerkezete, a rost- és vízmennyiség, valamint a szénhidrátok elérhetősége (magas glikémiás index) is közrejátszik, de mindannyian szeretünk elmenni kedvenc hangulatos kávézónkba vagy éttermünkbe, ahol kedvenc ételünk készül. Nem?
Tehát az embernek élveznie kell az evést! Nemcsak fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat eszünk, hanem az élelmiszerekről és a környezetről is tájékozódunk, ennek eredményeként pozitív érzelmek és elégedettségérzet alakul ki bennünk. Jobban bízunk az életben, hogy minden rendben lesz!
Egyél meg, igyál, őrült.
