Az áfonya egészséges finomság

Az áfonya csábító illatú és finom ízű. Egyébként mindenféle betegségen segítenek, mint például emésztési problémák, gyulladások, szív- és érrendszeri betegségek.

Az áfonya az egészséges erdei gyümölcs

Az áfonya (Vaccinium myrtillus) az áfonyához és az áfonyához hasonlóan a hangafélék családjába tartozik. Mindannyian szeretik a tápanyagban szegény és savanyú talajokat, és különösen kedvelik az erdei tisztásokat, a lápokat és a fenyőket. A törpecserjék még a hegyekben is otthon érzik magukat: a svájci Graubunden kantonban akár 2,800 méteres tengerszint feletti magasságban is megélnek.

Ilyen az áfonya íze

A finom erdei gyümölcsök – más néven áfonya vagy szeder – édes-savanyú, aromás-bogyós ízük miatt igazi csemege.

Gyógynövény az áfonya?

A régi mesék és legendák azt sugallják, hogy az áfonyát egykor titokzatos növénynek tartották. Tehát ott kell növekednie, ahol a törpék földalatti birodalmának bejáratai vannak, és meg kell védenie őket és kincseiket a gonosztól.

A legendák világában elsősorban a gyógynövényeket nevezik misztikusnak. Ez vonatkozik az áfonyára is. A középkori források azt mutatják, hogy a bogyókat és a leveleket régóta (és a mai napig) mindenféle betegség, például gyomor-bélrendszeri rendellenességek, valamint a száj- és toroknyálkahártya-problémák orvoslásaként használták.

Mi az a termesztett áfonya?

Mivel az áfonya mindig is nagy népszerűségnek örvendett, számtalan sikertelen kísérlet történt a termesztésére. A növény igen igényes a talaj minősége, elhelyezkedése stb. szempontjából, ezért csak a 20. század elején sikerült az amerikai növénynemesítőnek, Elizabeth Coleman White-nak áfonyát termeszteni.

Nem sokkal ezután Európában is termesztették az első termesztett áfonyát. Hollandia és Németország az úttörők közé tartozott. Jelenleg több mint 100 fajta létezik világszerte, és körülbelül 30-at forgalmaznak. De a gyakran feltételezettekkel ellentétben minden fajta nem a mi európai vadáfonyánkból, hanem az amerikai áfonyából (Vaccinium corymbosum) származik.

Mi a különbség a vadáfonya és a termesztett áfonya között?

A termesztett áfonya abban különbözik európai vadon élő rokonaitól, hogy nagyobb, húsa inkább fehér, mint kék. Ezenkívül a termesztett áfonya íze édesebb és sokkal kevésbé aromás. Ez az összetevők összetételétől függ. Például a termesztett áfonya több B. cukrot és citromsavat tartalmaz, míg a kininsav tartalma magasabb a vadáfonyában.

Milyen tápanyagokat tartalmaz az áfonya?

A makrotápanyagok tekintetében a vad és a termesztett forma csak kis mértékben tér el egymástól. Mindkettő körülbelül 85 százalékban vízből áll, és alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmúak. 100 gramm nyers áfonya kb.

• víz 85g
• szénhidrátok 7 g
• Fiber 5g
• fehérje 1 g
• Zsír 1 g

Hány kalória van az áfonyában?

100 gramm áfonya kalóriatartalma fajtától és így cukortartalomtól függően 40 és 60 kcal között van.

Milyen vitaminokat tartalmaz az áfonya?

Bár az erdei áfonya gazdag vitaminokban, a napi szükséglet fedezésénél csak hármat ér el belőle. Például egyetlen adag 200 gramm nyers áfonya elegendő a hivatalosan meghatározott C-vitamin-szükséglet 60 százalékának, az E-vitamin majdnem 35 százalékának és a K-vitamin körülbelül 30 százalékának fedezésére.

A termesztett áfonya gyengébb teljesítményt nyújt ehhez képest, mert összességében alacsonyabb a vitamintartalma: A C-vitamin-szükséglet körülbelül 30 százaléka azonban fedezhető 200 gramm frissen termesztett gyümölccsel.

Milyen ásványi anyagokat tartalmaz az áfonya?

Az áfonya nem ásványi csoda, de különösen a vadon termő gyümölcsök nagyon jó mangánforrások. Ez a nyomelem támogatja a kollagén képződését, serkenti a porc és a csigolyaközi porckorong szövetek képződését, valamint fontos szerepet játszik a szabad gyökök elleni küzdelemben. 100 gramm nyers erdei áfonya elegendő a napi szükségletek 25 százalékának kielégítésére.

A termesztett áfonya ásványianyag-tartalmát tekintve sem tud lépést tartani a vad formájával: háromszor annyi termesztett áfonyát kellene enni, hogy ugyanazt a nevezőt kapjuk.

Mekkora az áfonya glikémiás terhelése?

Az áfonya glikémiás terhelése rendkívül alacsony, 1.5 (a 10-ig terjedő értékek alacsonynak számítanak), ezért csak csekély mértékben befolyásolja a vércukorszintet. Így nem meglepő, hogy a hagyományos gyógyászatban a cukorbetegség ellen már régóta használják a finom gyümölcsöket.

Miért kék az áfonya?

Az áfonya feltűnő kék megjelenését speciális növényi pigmenteknek, az úgynevezett antocianinoknak köszönheti. Ezek a legfontosabb bioaktív anyagok az áfonyában, amelyek egyben a világ egyik legjobb antocianinforrása is.

2018-ban a Modenai Egyetemen és a Reggio Emilián végzett elemzések kimutatták, hogy 582-795 milligramm antocianint rejtett el 100 gramm nyers erdei áfonya, amelyet Észak-Olaszországban gyűjtöttek. Összehasonlításképpen: ugyanannyi málna körülbelül 365 milligrammot tartalmaz, a cseresznye pedig csak 122 milligrammot.

Egy szlovén tanulmány szerint az antocianin- és egyéb összetevők tartalma helytől függően változik. Mert minél árnyékosabb volt, annál alacsonyabb volt a fizetés.

A vadon termő áfonya több antocianint tartalmaz, mint a termesztett áfonya?

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a vadon élő áfonya magasabb antocianin-tartalommal rendelkezik, mint a termesztett áfonya. Ez már vizuálisan is látható, mivel a színezőanyag a vadon élő európai áfonya héjában és húsában is megtalálható. A termesztett áfonyának viszont fehér a húsa, így az antocianinok csak a héjában vannak.

A finn kutatók rájöttek, hogy az antocianintartalom mennyire magas, nem csak a fajtától vagy a fajtól függ. Kipróbálták, mi történik, ha termesztett áfonyát ott termesztenek, ahol általában csak őshonos áfonya terem, nevezetesen az észak-olasz Alpokban. Kiderült, hogy az antocianintartalom jelentősen megnő, ha a termesztett áfonya magasabban nő. Ezért a hőmérséklettől és a tengerszint feletti magasságtól is függ.

Mi az antocianinok hatása?

Az antocianinok megvédik a gyümölcsöt az UV fénytől és a szabad gyököktől. Amikor emberek vagy állatok esznek áfonyát, ők is részesülnek a színezőanyagok hatásából. Tanulmányok kimutatták, hogy az antocianinok a legerősebb antioxidánsok közé tartoznak, és pl. a B. gyulladás, szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegség, Alzheimer-, Parkinson-kór és rák ellen hatásos.

Emellett az áfonyában az antocianinokon kívül sok más másodlagos növényi anyag is található, mint például a klorogénsav, a rezveratrol és a kvercetin, de emellett C-vitamin és E-vitamin is található, amelyek antioxidánsként is működnek. Mindezen anyagok kölcsönhatása rendkívül fokozza az antioxidáns hatást.

Felhasználhatja-e egyáltalán a szervezet az áfonyából származó antocianinokat?

Régebbi tanulmányok szerint a kutatók bejelentették, hogy az antocianinok biohasznosulása mindössze 1 százalék, ezért olyan rossz, hogy semmilyen gyógyászati ​​hasznuk nem várható – ez a kijelentés azóta is ismétlődik a médiában. Ezt azonban csak a vérplazmában és a vizeletben lévő alacsony antocianin-koncentráció alapján állapították meg.

Időközben azonban a legtöbb tudós már régóta egyetértett abban, hogy a jó antocianinforrások, mint például az áfonya, nagy antioxidáns potenciállal rendelkeznek. Ma már feltételezik, hogy a felszívódási sebesség magasabb, és az is ismert, hogy az antocianinok az emésztési folyamat során más hatóanyagokká alakulnak át.

Milyen gyógyító hatása van az áfonyának?

Az áfonya összehúzó, antidiabetikus, fertőtlenítő és vérzéscsillapító tulajdonságokkal rendelkezik, és a fitoterápia (növénygyógyászat) szerves része. Még a Növényi Gyógyszerekkel Foglalkozó Bizottság (az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szakosodott testülete) is a szárított és friss áfonyát a hagyományos növényi gyógyszerek közé sorolta.

Friss áfonya

Friss gyümölcsök ajánlottak székrekedés esetén. Ráadásul kivonatokat is készítenek belőle: Az antocianintartalom 25 százalék legyen ezekben, egyszeri adag pedig 100 milligramm antocianin. Egyéb indikációk közé tartozik a visszerek, a fájó és nehéz lábak, a szem vénák, a perifériás érelégtelenség és az éjszakai vakság megelőzése.

Tegyünk 5-10 gramm összenyomott gyümölcsöt 150 ml hideg vízbe, és forraljuk fel. 10 perc múlva szűrheti le a teát. Az áfonyatea helyileg is hasznos lehet a száj- és torokfekélyek, valamint a sebek és kiütések esetén gargarizáló szerként.

Áfonya levelek

A népi gyógyászatban a tanninban gazdag áfonyaleveleket hasmenés kezelésére is használják. Öntsön 150 ml forrásban lévő vízzel 1-2.5 gramm apróra vágott levelet, és 5-10 perc múlva szűrje le a teát. A napi adag 3-4 csésze. Mivel azonban a levelek alkaloidokat tartalmaznak, és hosszú távú használat esetén mérgezést okozhatnak, nem ajánlott.

A külső használat öblítés és lemosás formájában viszont problémamentes és segít pl. B. ekcéma esetén. Fürdéshez adjunk 150 gramm friss vagy szárított áfonyalevelet 2 liter hideg vízhez, és forraljuk rövid ideig. Hagyja a teát lefedve 20 percig, majd szűrés után öntse a fürdővízbe.

Hogyan hat az áfonya hasmenésre és székrekedésre?

Hasmenés esetén mindig aszalt áfonyát használnak, amely magas tannintartalma miatt székrekedést gátló hatású. A friss bogyók viszont hajlamosak a székletürítést elősegíteni, ezért a székrekedés kezelésére használhatók.

Az áfonya csökkenti a gyulladást?

2018-ban indiai kutatók alaposan megvizsgálták a különféle gyógynövényeket, köztük az áfonyát, amelyeket a népi gyógyászatban a gyulladások leküzdésére használnak. Kiderült, hogy hatóanyagaik – pl. a B. az antocianinok – éppúgy ellensúlyozzák a gyulladásos folyamatokat, mint a gyulladáscsökkentők. Az áfonyának azonban megvan az az előnye, hogy biztonságos a gyógyszerészeti gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel szemben, és nem okoz mellékhatásokat.

A gyulladásos folyamatok számos betegségben játszanak szerepet, mint például a B. arteriosclerosis és a metabolikus szindróma. A „metabolikus szindróma” kifejezés négy problémát ölel fel: magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas vérzsírszint és elhízás.

A Justus Liebig Egyetemen 30 egészséges önkéntes bevonásával végzett placebo-kontrollos vizsgálat megállapította, hogy az antocianinokban gazdag turmixok és gyümölcslevek (330 milliliter naponta 2 héten keresztül) védenek az oxidatív stressz ellen, és pozitív hatással vannak a gyulladásos paraméterekre.

A Kelet-Finnországi Egyetemen végzett vizsgálatban 15 metabolikus szindrómában szenvedő alany kapott napi 400 gramm friss áfonyát, és 12-en tartották a szokásos étrendjüket. A kutatók azt is megállapították, hogy az áfonya rendszeres fogyasztása hosszú távon csökkentheti a gyulladást és ezáltal a metabolikus szindróma kockázatát.

Segít az áfonya az ínygyulladásban?

A Kristianstadi Egyetemen végzett tanulmány kifejezetten azt vizsgálta, hogy az áfonya segíthet-e az ínygyulladásban. Az alanyok nem részesültek fogászati ​​kezelésben, és naponta 250 gramm áfonyát, 500 gramm áfonyát vagy placebót kaptak. A negyedik csoport a kontrollcsoport volt, amely fogászati ​​kezelésben részesült.

Több mint egy hét elteltével ismét megvizsgálták a betegeket. Kiderült, hogy a fogínyvérzést átlagosan 41, illetve 59 százalékkal csökkenteni lehet 250, illetve 500 gramm áfonyával. Az 500 grammos csoport még jobban teljesített, mint a gyógyszeres kontrollcsoport, amely 58 százalékkal csökkentette a fogínyvérzést.

A gyulladásos értékek csak azoknál a kísérleti alanyoknál javultak szignifikánsan, akik 500 gramm áfonyát ettek.

Ehet áfonyát, ha cukorbeteg?

Mivel az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség egyik fő oka, a táplálkozás alapvető szerepet játszik a megelőzésben. Mindazonáltal, a testtömegtől függetlenül, három, több ezer alany bevonásával végzett hosszú távú tanulmány értékelése (36) szerint a speciális élelmiszerek, például az áfonya nagyon specifikusan hozzájárulnak a cukorbetegség kockázatának csökkentéséhez.

Finn kutatók 47 magas cukorbetegség kockázatú embert 3 csoportba osztottak, áfonyát vagy más, alacsonyabb antocianintartalmú bogyót, például áfonyát kaptak. B. málna vagy kontroll étrend. A vércukorszintre és az inzulinfelszabadulásra gyakorolt ​​pozitív hatást csak az áfonyás csoportban lehetett megfigyelni.

A cukorbetegeket gyakran figyelmeztetik, hogy ne egyenek gyümölcsöt, mert fruktózt tartalmaz. Egy 7 éves, 500,000 kísérleti személlyel végzett vizsgálat egyértelműen ellentmond ennek a figyelmeztetésnek: azoknál a cukorbetegeknél, akik gyakrabban esznek friss gyümölcsöt, ritkábban alakulnak ki szövődmények, és tovább élnek.

Időközben különböző tanulmányok kimutatták, hogy az áfonyában lévő növényi anyagok antidiabetikus tulajdonságokkal rendelkeznek, mivel például javítják az inzulinrezisztenciát. Iráni kutatók szerint a cukorbetegek áfonya fogyasztásával ellensúlyozhatják a megzavart glükóz- és lipidanyagcserét.

A bio áfonya jobb?

Bár az áfonya sokkal kevésbé szennyezett növényvédő szerekkel, mint az eper, mégis megéri biogazdálkodást folytatni. A hagyományosan termesztett gyümölcsökhöz képest a bio áfonya általában nagyon jól teljesít.

2014-ben a svájci Saldo fogyasztói magazin elemzései kimutatták, hogy minden bio áfonya mentes a peszticidektől. A Salzburgi Munkaügyi Kamara 2017-es tesztjében az összes bioáfonya kiváló minősítést kapott, mert nem találtak maradványokat.

Tudsz magadnak áfonyát termeszteni?

Mint már tudod, az áfonya termesztése nem volt könnyű feladat. A termesztett áfonya termesztése még mindig nem éppen egyszerű. Rendkívül fontos a talaj, valamint a fajta és a hely kiválasztása. Az olyan fajták, mint a Vaccinium Bluecrop, Elizabeth és Duke, különösen robusztusnak és ellenállónak tekinthetők.

Ha a talaj tápanyagban gazdag és agyagos, az áfonya egyáltalán nem érzi jól magát. Ezután ki kell cserélni az ültetőgödörben lévő talajt kéreg- vagy levélkomposzt és homok laza keverékére. Különleges áfonyaföldet is vásárolhat. A hely legyen napos. Ültetéskor a gyökérgolyónak egy-két ujjnyira ki kell emelkednie a talajból, különben a gyökerek elpusztulnak az oxigénhiány miatt.

Csak esővízzel vagy nagyon mészmentes csapvízzel öntözzük a növényeket, mert a mész növekedési zavarokhoz vezet. A virágzási időszaktól kezdve a talajnak egyenletesen nedvesnek kell lennie, különben a bogyók aprók maradnak és idő előtt lehullanak.

Mire használják az áfonyát a konyhában?

Akár gyümölcssalátában, akár reggeli zsemlében, müzliben vagy önmagában: a nyers áfonya olyan ízű, mint a költészet. A gyümölcsöket áfonyalé vagy desszertek, például finom áfonyás sütemény, frissítő fagylalt vagy rizspuding készítésére is felhasználhatja. Sokan az áfonyára esküsznek salátákban vagy akár curryben is.

Különleges csemege az áfonyalekvár. Főzéssel a gyümölcs hosszabb ideig is eltartható. Mivel azonban az ipari cukor negatív hatással van az egészségre, olyan alternatívákra kell támaszkodnia, mint az agave szirup. Minden 250 grammhoz 500 gramm áfonya kell. Ha hozzáadunk néhány alma héját és egy fél citrom levét, a lekvár csodálatosan összeáll.

Az áfonyapüré nagy előnye, hogy nem kell hozzá sem ipari cukor, sem egyéb édesítő. A friss áfonyapüré két-négy napig eláll a hűtőszekrényben. Ha azonban a pépet sterilizált befőttesüvegekben 75 fokon körülbelül 25 percig forraljuk (vízfürdőben vagy sütőben), akkor néhány hónapig eláll.