Kelly Turner
A bór egy nyomelem, amely bórax formájában étrend-kiegészítőként is bevehető. A bór elősegíti a csontképződést, enyhíti az osteoarthritist és az ízületi gyulladást, növeli a tesztoszteronszintet, és úgy tűnik, hogy javítja a D-vitamin működését. Természetesen a bór az élelmiszerekben is megtalálható, különösen az egyikben.
Bór és bórax
A bór egy kémiai elem (félfém), amely például a B.-ben bórax (a bórsó) formájában fordul elő a természetben. A Boraxot korábban Tinkle néven ismerték. Hivatalosan nátrium-tetraborát-dekahidrátnak, dinátrium-tetraborát-dekahidrátnak vagy röviden nátrium-borátnak hívják. Különösen az utolsó kifejezést gyakran olvassák (a bórral együtt) a megfelelő étrend-kiegészítőkön. A Boron a bór angol kifejezése.
Mivel két bórvegyületet élelmiszer-adalékanyagként is engedélyeztek (de csak a valódi kaviárhoz), ezekhez E számok tartoznak:
- A Borax az E285 E-számot viseli
- A bórsav E284-es számmal rendelkezik
Ily módon a kaviár nagy mennyiségű bóraxot tartalmazhat, nevezetesen akár 4 g/kg kaviárt is, ami 4 mg/gramm bóraxmennyiségnek felel meg, és így lenyűgöző, 120 mg bórax egy adag kaviárra (30 g). Normális esetben a szokásos étrend mellett az ember alig több, mint 1-3 mg bórt fogyaszt naponta. Mivel azonban nagyon kevesen esznek valódi kaviárt minden nap, ritkán áll fenn a krónikus túladagolás veszélye.
A borax házi gyógymódként
A borax valójában egy régi házi gyógymód. Könnyen oldódik vízben, és egykor többször használták. Például hangyák ellen (cukorral keverve és vízben feloldva) vagy rozsda ellen (ecettel vagy citromlével keverve) használták.
A bóraxot korábban mosószerként vagy öblítőként használták. Egy 1876-os publikáció kifejti, hogy a finomított bórax „a legkiválóbb fehérséget” eredményezi: körülbelül 40 liter forró vízhez egy marék bóraxot adtak, ami azt jelentette, hogy csak a fele szappanmennyiségre volt szükség. A bóraxot hajmosásra és fogmosásra is használták. És mivel a bórax olyan gyönyörűen puhává tette a vizet, belekerült a vízforralóba is, amelyben a teához való víz forrt.
Bórax az ezüstművességben
Az iparban és az ezüstművességben is a bóraxot használják, többek között fémek forrasztásához folyasztószerként. Egy olvasó – szakmáját tekintve ezüstműves – megkérdezte, hogy a bóraxszal végzett munka veszélyes lehet-e, pl. a B. felszívódhat a bőrön keresztül. Válaszunk: E tanulmány szerint a bőrön keresztüli felszívódás elhanyagolható mértékű, egészen addig a következtetésig, hogy az 5%-os bórsavat vagy bóraxot (mindegyiket vízben oldva) nem kell kesztyűt használni.
A bór különösen a növényi élelmiszerekben található
A bór egy lúgos nyomelem (azaz bázikus), amely létfontosságú a növények számára. A növények nem tudnak boldogulni bór nélkül. Ez azt jelenti, hogy a bór mindig megtalálható a növényi élelmiszerekben. Elképzelhető, hogy a növényi táplálékok bórtartalma az egyik oka annak, hogy a növényi étrendre való átállás számos betegségre ilyen pozitív hatással van.
Kinek nem kell/nem szabad bórt szednie?
Elővigyázatosságból gyermekek és terhes nők ne szedjenek bórt. Még a vesebetegek vagy károsodott veseműködésűek sem, mivel akkor már nem tudnák teljes körűen kiüríteni a felesleges bórt. Ezekben az esetekben viszont könnyedén bőségesen fogyaszthatunk növényi eredetű táplálékot (beleértve a különösen nagy mennyiségű bórt tartalmazó aszalt szilvát is), amely automatikusan sok bórt biztosít.
Általában a bór könnyen felszívódik. Egészséges embereknél a felesleg 3-4 napon belül kiürül, így normál bevitel mellett sem raktározás, sem felhalmozódás nem történik.
Aki növényi eredetű (pl. vegán vagy vegetáriánus) eszik, és esetleg már minden nap aszalt szilvát eszik, az nagy valószínűséggel jól ellátott bórral, és nem kell többet szednie.
A bór és funkciói a szervezetben
Hivatalosan kijelentik, hogy a bór nem szükséges az emberi egészséghez, azaz nem nélkülözhetetlen. Az alternatív gyógyászatban azonban a bórt olyan mikrotápanyagnak tekintik, amelynek számos rendkívül fontos funkciója van az emberi szervezetben. A bór fontos
- a csontok egészségéért (csontképződés és regeneráció)
- sebgyógyításra
- a nemi hormonok képzéséhez (menopauza után növeli a tesztoszteronszintet férfiaknál és az ösztrogénszintet nőknél)
- a D-vitamin aktiválásához
- a kalcium és magnézium felszívódásához
- Mivel a bór gyulladáscsökkentő hatású, enyhíti a fájdalmat ízületi betegségekben (osteoarthritis és ízületi gyulladás), de javítja az agyműködést is.
- A nyomelemnek még rákgátló tulajdonságai is vannak.
Mit mondanak a tényellenőrök és a fogyasztói központok a bórról
Sokszor mondják (pl. a fogyasztói központok vagy az ún. tényellenőrzők), hogy a megfelelő bórvizsgálatokat in vitro (kémcsőben) vagy állatokon végezték, így a hatások nem háríthatók át az emberre. A vizsgálatokat nagyon nagy dózisú bórral is végezték, ami a valóságban nem használható emberre, mert akkor károsak lennének.
Ezért elsősorban a klinikai vizsgálatokat mutatjuk be (ahol rendelkezésre állnak), azaz emberekkel és csak a szokásos bór dózisokkal végzett vizsgálatokkal. Mert a valóságban bebizonyosodott, hogy a bór kellően hatékony 3-10 mg-os, teljesen ártalmatlan dózisban.
Bór a csontokhoz
A természetgyógyászatban a bórt régóta a csontok egészségének fontos nyomelemeként tartják számon, ezért használják a csontritkulás kezelésében. Tehát a bór lehet az egyik fő oka annak, hogy az aszalt szilvát a csontok táplálékának tekintik. 2.7 grammonként 100 mg-mal a bórban különösen gazdag élelmiszerek közé tartoznak.
A 2016-os vizsgálatok szerint például az aszalt szilva napi fogyasztása megelőzheti a sugárterápia következtében gyakran előforduló csontvesztést. Nőknél (menopauza után) 2011-ben is kimutatták, hogy az aszalt szilva fogyasztása növeli a csontsűrűséget, és csökkentheti a csontritkulásra utaló túlzott értékeket. A csontok védelme aszalt szilvával cikkünkben részletesen beszámolunk az aszalt szilva csont-egészséges hatásairól.
Már 1985-ben egy posztmenopauzás nőkön végzett tanulmány kimutatta, hogy napi 3 mg bór (bórax formájában) 28 napon keresztül történő bevétele 44 százalékkal csökkenti a kalcium vizelettel történő kiválasztását, ami azt jelenti, hogy a szervezetben több kalcium áll rendelkezésre a csontok a bórnak köszönhetően.
A magnézium legalább olyan fontos a csontok számára, mint a kalcium. Mivel a magnézium a csontokban a kalcium-anyagcsere bizonyos enzimeinek kofaktora. Ezért a testünkben található összes magnézium 60 százaléka a csontokban található. A magnézium azonban részt vesz a sejt energiaellátásában is, ezért kellő mennyiségű magnéziumot kell biztosítani, különösen olyan krónikus betegségek esetén, mint a csontritkulás.
A bór nemcsak csökkenti (a kalciumhoz hasonlóan) a magnézium kiválasztását, hanem javítja a bélből való felszívódását és a csontokba való beépülését is. Emellett a bór gátolja az ösztrogén lebomlását, és így növeli az ösztrogénszintet a menopauza utáni nőknél, és ily módon védekezhet a csontritkulás ellen is. A menopauza alatt jellemzően csökkenő ösztrogénszint a csontvesztés fontos oka. Az ösztrogének stabilizálják a csontot és megakadályozzák a csontsűrűség csökkenését.
Természetesen a D-vitamin is nélkülözhetetlen a csontok egészségéhez. A bór még itt is aktív és javítja a D-vitamin hatását. A D-vitamin-hiányban szenvedő állatokban a bór-kiegészítés serkentette a csontnövekedést, sőt még a D-vitamin-hiánnyal összefüggő diszfunkciót is enyhítette.
További állatkísérletek (2008-ban és 2009-ben) kimutatták, hogy a csontok gyógyulása szignifikánsan gátolt bórhiány esetén, ami nem volt így jó bórellátás esetén. Mivel a bór elősegíti az oszteoblasztok (csontképző sejtek) aktivitását és szaporodását, és aktiválja a csont mineralizációját, mivel u. részt vesz a megfelelő gének és a csontképződés szempontjából fontos hormonok (ösztrogén, tesztoszteron, D-vitamin) szabályozásában.
A bór gyulladáscsökkentő
Régóta ismert, hogy a krónikus gyulladás szinte minden egészségügyi problémában jelen van. Hozzájárulnak az adott betegség kialakulásához, elősegítik annak progresszióját és megakadályozzák a gyógyulási folyamatokat. A gyulladásos folyamatok jól ismert mérési értéke pl. a B. a CRP érték.
Ő áll u. a mellrák, az érelmeszesedés, a 2-es típusú cukorbetegség (inzulinrezisztencia), a zsírmáj, a prosztatarák, a tüdőrák, a depresszió, a szívkoszorúér-betegség, a stroke, az arthrosis, a reuma és még az elhízás fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható. Ezért szinte minden terápia középpontjában a gyulladás gátlása áll.
A bór hatékony versenyző lehet itt, mert a bór csökkenti a tipikus gyulladásos markerek szintjét, mint például a CRP vagy a TNF-alfa, amely egy gyulladást elősegítő neurotranszmitter, amely serkenti a porclebontó enzimek termelődését és fájdalmas ízületeket. Az osteoarthritis holisztikus terápiájáról szóló cikkünkben az osteoarthritishez kapcsolódó emelkedett gyulladásos markerek csökkentésének módjait.
Egy 2011-ben, 8 önkéntes férfi bevonásával végzett kis vizsgálatban a bór hatására a CRP és a TNF-alfa szintje jelentősen csökkent. Egy hét napi 10 mg bór (bórax, azaz nátrium-borát formájában) után a TNF-alfa-szint 20 százalékkal, a CRP-szint körülbelül 50 százalékkal, az IL-6-szint pedig (az interleukin-6 egy másik gyulladásos betegség messenger) szintén csaknem 50 százalékkal.
Illegális a bórax értékesítése?
Aki bórt szeretne étrend-kiegészítőként szedni, annak többször is elmondják, hogy tilos a bór vagy a bórax árusítása. Valójában a bóraxot porként már nem lehet lenyelni. A 2008. augusztus 58-i 21/2008/EK irányelvvel a bórax megkapta a mérgező veszély szimbólumát, és az 1. vagy 2. kategóriájú rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagok csoportjába sorolták.
Ezért a szolgáltatók „műszaki célra” megjegyzéssel jelzik. Mivel valójában könnyen túladagolható a por és – különösen olcsó bórax esetén – a minősége bizonytalan, ezért olyan kapszulákat ajánlunk, amelyek kapszulánként legfeljebb 3 mg bórt tartalmaznak. A bórax vagy bór értékesítése tehát nem tilos.
Borax és a fogyasztói központ
Szokás szerint az étrend-kiegészítők kapcsán a fogyasztói központok is figyelmeztetnek a bóraxra, de nem azért, mert az ottani szakemberek tudják, hogy káros, hanem azért, mert – mint mindig – a vizsgálati helyzet nem megfelelő. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szerint sem az előnyöket, sem a kockázatokat nem kutatták kellőképpen. Ezért a bór nem ajánlható étrend-kiegészítőként.
A bórról szóló értekezés azonban némileg zavaró a fogyasztói tanácsadó központ oldaláról: először is azt mondja, hogy a bór nem esszenciális (létfontosságú) tápanyag „a jelenlegi táplálkozástudományi értékelések szerint”. Az alábbiakban azonban elmagyarázzuk, hogy a bór ultra-nyomelem, ezért a napi szükséglet kevesebb, mint 1 mg. Ha azonban egy anyag nem nélkülözhetetlen, akkor nincs rá szükség, amire a fogyasztói tanácsadó központ az alábbiakban még rámutat.
Köztudott, hogy a növényeknek bórra van szükségük, de még mindig nincs „egyértelmű bizonyíték az ember élettani funkciójára”. Ezért nem ismert, hogy a bór szükséges-e az emberek számára. Uwe Gröber gyógyszerész azonban a Journal of Orthomolecular Medicine című folyóiratban megjelent cikkében (2015) azt írja, hogy a bórról rendelkezésre álló összes tanulmány annyi pozitív hatást mutatott ki az emberi egészségre, hogy az elem esszenciálisnak minősíthető.
A fogyasztói központ továbbá: Nem lennének jóváhagyott reklámnyilatkozatok sem a bórról. Ez a pont nem újdonság, és a fogyasztói központ szinte minden étrend-kiegészítőhöz csatolja. Az azonban, hogy a hatóságok nem engedélyeznek semmilyen reklámnyilatkozatot, nem jelenti azt, hogy a megfelelő gyógymódnak nincs hatása, csupán azt, hogy a hatásáról meglévő bizonyítékokat nem fogadják el, mert pl. a B.-t főleg sejtekkel vagy állatokkal vizsgálják.
Mindazonáltal, azon a tényen túl, hogy számos humán tanulmány létezik bórral, a fogyasztói tanácsadó központ elegendő sejt- és állatkísérletekkel bizonyítani az állítólagos mellékhatásokat (lásd a fogyasztói tanácsadó központ referenciáit). Ha azonban valaki állatkísérletekkel akarja kimutatni egy anyag pozitív tulajdonságait, akkor azt mondják, hogy az állatkísérletek eredményei nem extrapolálhatók emberre.
Mennyire mérgező a bór?
Azt mondják, hogy testtömegkilogrammonként 1-3 g bórvegyület halálos lehet. Tehát ha 60 kilogramm a súlya, akár 100 g bóraxszal is megmérgezheti magát. De ki eszik meg 100 g bóraxot? A szokásos bevitel 3 mg, legfeljebb 10 mg bór. Ezért gyakran ezt olvassuk: Rosszabb a fokozatos mérgezés, amelyet a folyamatos bórbevitel okoz. Mivel a bór felhalmozódik a szervezetben, és csak lassan ürül ki a vesén keresztül. A mérgezés tünetei idővel jelentkeznek. Hogy ez mennyire valószínűtlen, arról a következő részben olvashat.
A bórmérgezés lehetséges tünetei
Aki valóban túladagolja a bórt, annak természetesen mérgezési tünetekre kell számítania. De ugyanez történik más anyagok túladagolásakor is. Szóval a bór itt semmi különös. A túladagolás mindig probléma, az anyagtól függetlenül. Ezért a szó TÚLADAGOLÁST is jelent. Szóval TÚL SOK. Ha azonban bórt akarsz szedni, akkor a MEGFELELŐ adagban, azaz napi 3 mg-ot kapszulában adagolj, vagy a jövőben másképp táplálkozol (növényi alapú).
A bór túladagolása fejfájást, hasmenést, fáradtságot, görcsöket, bőrgyulladást, menstruációs zavarokat, hajhullást, keringési összeomlást, ödémát, epilepsziát, zavartságot és még sok mást okozhat. Ahhoz, hogy ezek a tünetek megjelenjenek, napi 2-5 g bórsavat vagy 3-6.5 g bóraxot kell elfogyasztani hónapokon át. A bórax esetében ez a mennyiség magasabb, mivel a bóraxban a bórtartalom csak 11 százalék körül van, míg a bórsavban a bórtartalom 17 százalék körüli.
Következtetés: Vegyen bórt vagy ne?
Akkor most mit kell tennie? Vegyen bórt vagy ne? Először lásd a fenti részt: „Ki ne szedjen bórt?” Ennek ellenére, figyelembe véve az összes rendelkezésre álló adatot, tanulmányt és figyelmeztetést (túladagolás ellen), ésszerűnek tűnik azt gyanítani, hogy a bór különösen hasznos, ha nem fogyasztott belőle eleget.
Tehát ha már rendszeresen eszik növényi alapú ételeket, azaz sok zöldséget, diót, szárított aszalt szilvát/szilvát, akkor nagy valószínűséggel jól el van látva bórral.
Ha valaki másképp étkezik és krónikus betegségei vannak, az étrenden mindenképpen érdemes változtatni – nem csak az esetlegesen megnövekedett bórtartalom miatt, hanem a növényi alapú étrend számos egyéb előnye (vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok, növényi) miatt is. anyagok, keserű anyagok, rostok stb.). Táplálkozási terveink segítenek az átállásban!
Ezenkívül ehet több aszalt szilvát (ha elviseli), vagy kúraszerűen kipróbálhat egy bór-kiegészítőt (3-10 mg naponta). A hatást négy-hat héten belül látnia kell.
Ezután azonban hagyja abba a bór fogyasztását, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az új étrend jótékony hatásai azt jelenthetik-e, hogy a megfelelő étrend-kiegészítőre már nincs szükség. Ügyeljen arra, hogy a krónikus betegségek terápiájában más fontos intézkedéseket is fontolóra vegyen (lásd a következő linket)! Mert a bór biztosan nem a csodaszer!
Természetesen, ha már növényi eredetű, és még mindig olyan krónikus betegsége van, amelynél a bór hasznosnak bizonyulhat, rövid távon bór-kiegészítővel is próbálkozhat (3 mg naponta).
Előbb azonban mindig gondoljon a tünetei lehetséges egyéb okaira. Ugyanez itt is érvényes: A bórhiány önmagában nem okoz problémát.
