Kókusztej – A kókusztej

A kókusztej finom ízű és egészséges. A közepes szénláncú zsírsavak magas arányának köszönhetően a kókusztejet – a szénhidrátokhoz hasonlóan – a szervezet gyors energiaforrásként hasznosítja, és – más zsírokkal ellentétben – csak ritkán raktározódik a zsírszövetekben. A kókusztej tehát nagyon jól segíthet a fogyásban. Ezen kívül a kókusztejről azt mondják, hogy hatékony a pattanások ellen, és még a pajzsmirigyet is serkentheti, ha az alulműködik.

A kókusztej a kókuszból

Kókusztej, kókuszvíz vagy kókuszkrém? mi micsoda? Gyakran van egy kis zűrzavar, hogy mi is az a kókusztej.

Ha lyukat fúrsz a kókuszba, szívószálat teszel bele, és jóízűen szürcsölöd a kókuszt, akkor az kókuszvíz és nem kókusztej.

Ha ezután felnyitjuk a diót, kikaparjuk a fehér húsát, kevés meleg vízzel a turmixba tesszük, alaposan összekeverjük, majd kinyomkodjuk ezt a keveréket, csak akkor kapjuk meg a kókusztejet.

Ha egy napig állni hagynád a tejet, a kókusztej zsírtartalma végül a tetejére települne, így le tudod szedni. Így tiszta kókuszkrémet kapsz.

A kókusztej védi a szívet

A kókuszt (és így a kókusztejet) évtizedeken keresztül azzal vádolták, hogy magas telített zsírtartalma miatt szív- és érrendszeri betegségek forrása, mivel a telített zsírok emelik a koleszterinszintet.

Az emberek még ma is azt tanácsolják, hogy kerüljék a kókuszos termékeket a szívbarát étrend részeként. És valóban: a kókusz zsírja valóban megemeli a koleszterinszintet.

DE: Csak a HDL-koleszterinszintet, azaz az úgynevezett „jó” koleszterint emeli, ami viszont az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatának csökkenésével jár.

Kókusztej – alapvető élelmiszer a trópusokon

A trópusi régiókról származó embereken végzett epidemiológiai megfigyelések is rámutatnak arra, hogy a kókusztej vagy a kókuszolaj és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése között igen pozitív kapcsolat van. A kókusztej és a kókuszolaj évezredek óta fontos alapvető élelmiszerek.

És bár ezek az emberek zsírigényüket szinte kizárólag kókuszos termékekkel fedezik, a szívinfarktus és a szélütés teljesen idegen tőlük.

A Kitava-tanulmány – A kókusztej egészséges

Az 1980-as évek végén Lindeberg svéd tudós például a Pápua Új-Guinea melletti Trobriand-szigetek szigetcsoportjában található Kitava szigetén talált egy népet, amely még mindig nagyrészt természetes táplálékon élt, azaz nagyrészt megőrizte hagyományos életmódját. élet.

Iparilag feldolgozott élelmiszert szinte soha nem fogyasztottak ott. A kókusztej, kókuszolaj és más kókuszdiótermékek a Kitavai diéta nagy részét képezték. Lindeberg érdekes tényeket gyűjt össze (1):

A lakosság 6 százaléka 60 és 95 év közötti volt. Ennek ellenére az idős kitavai lakosok egyikén sem mutatkozott demencia vagy memóriazavar. Míg az iparosodott országokban nagyon gyakori a szívinfarktus vagy a szélütés miatti halál, addig Kitavában teljesen más volt a helyzet. Bár ott is történtek váratlan halálesetek, ezek balesetek áldozatai voltak. Például megfulladtak horgászat közben, vagy esetenként leestek egy kókuszfáról. A malária és a törzsi viszályok is számos emberéletet követeltek. Kitaván alapvetően emberek haltak meg az öregség miatt.

Kókusztej igen – kókuszpálma nem

A kókuszdió ezért csak akkor jelent veszélyt az egészségre, ha saját maga akarja betakarítani, felmászni egy kókuszfára, elveszti a lábát (pl. mert vörös trópusi óriáshangyák támadnak meg odafent), és elesik. Ha azonban tartózkodik attól, hogy 10 vagy 20 méter magas kókuszpálmára másszon, és ehelyett a kókusztej, a kókuszolaj és más kókuszdiótermékek élvezetére koncentrál, akkor a kókusz csak hasznára válik.

A kókusztej segít a fogyásban

A kókusztej meglehetősen magas zsírtartalmú. A hígítástól függően 15-22 százalék zsírt tartalmaz. A tehéntejből készült krémhez képest ez még elég kevés, hiszen 30-35 százalék közötti zsírt tartalmaz. A kókusztej azonban nemcsak kevesebb zsírt ad, hanem egy egészen különleges zsírt is.

A kókusztejben található zsírsavak a ritka közepes láncú trigliceridek, más néven MCT (Middle Chain Triglycerides). Az MCT-ket az teszi különlegessé, hogy gyorsabban égnek el energiává a szervezetben, mint más típusú zsírsavak, amelyek nagyobb valószínűséggel okozzák a szerelmi fogantyúk növekedését.

A közepes láncú trigliceridek különösen hasznosak a nyirokcsomók és a máj táplálására.

A sejtbe jutva a közepes szénláncú trigliceridek kisebb cseppecskéket képeznek, amelyekhez az enzimek könnyebben kötődnek, és a sejt gyorsabban átalakul energiává. Az MCT-k ezért kevésbé „zsírosak”, mint más típusú zsírsavak.

Emiatt az ázsiai gazdák láthatóan soha nem adnak kókuszdiót állataiknak – legalábbis akkor, ha hizlalni akarják őket. Az állat mindig karcsú és sportos marad.

Mint minden ételnél, itt is előfordulhat, hogy túl SOK kókusztejet fogyasztunk. Ha túlzásba viszi a kókusztejes turmixokat, a kókusztejes desszerteket, a kókusztejes turmixokat, a kókusztejes leveseket stb. – ami igaz, egyáltalán nem nehéz, mert a kókusztejnek olyan finom az íze –, az MCT-k pozitív hatása végül megszűnne.

Tehát ha fogyni szeretne, ügyeljen arra, hogy ne fogyasszon el naponta 60 ml-nél (1/4 csésze) kókusztejnél többet.

Ha kókuszolajat is szeretne használni, akkor az eddig használt sütőolajat teljesen le kell cserélnie kókuszolajra. A fogyás eléréséhez azonban ne használjon naponta 30 ml-nél többet kókuszolajat. Ha így tesz, lassan és egészségesen fogyhat.

A kókusztej serkenti a pajzsmirigy működését

Mivel a kókusztejben és a kókuszolajban lévő MCT-k serkentik és felpörgetik az anyagcserét, ennek ellenkezőleg, revitalizálnia kell a pajzsmirigyet – amely szintén felelős az anyagcsere gyorsaságáért –, ha korábban pajzsmirigy alulműködésben szenvedett.

A kókusztej antibakteriális hatású laurinsavat tartalmaz

Az egyik közepes szénláncú zsírsav az úgynevezett laurinsav. A kókusztejben lévő kókuszolaj még körülbelül 50-55 százalékban ebből a zsírsavból áll. A laurinsavnak van a leghasznosabb képessége a baktériumok növekedésének gátlására.

Emiatt a kókuszolajjal elkészített ételek (pl. kenhető, édességek) tovább elállnak, mint a más zsírokkal elkészített azonos ételek. A kókuszolaj szobahőmérsékleten (azaz nem hűtve) akár egy évig is friss marad.

A laurinsav azonban nemcsak az étkezésben fejt ki antibakteriális hatást, hanem a szervezetben is, ha kókusztejet vagy kókuszolajat fogyasztanak.

Ebből a célból a laurinsav behatol a kórokozók (baktériumok, gombák, vírusok) sejtfalába, és így azok elpusztulásához vezet. Ily módon a laurinsav állítólag még a herpesz- vagy influenzavírusokat és a candida gombákat is képes elpusztítani.

Kókusztej pattanások ellen?

A kókusztejben található antibakteriális laurinsav szintén hatékony vegyület az aknéhoz gyakran társuló baktérium, a Propionibacterium acnes ellen. A laurinsav túléli az emésztést, bejut a véráramba, és vonzódik a bőr pórusaiban képződő faggyúhoz.

A sav feloldódik a faggyúban, így lelassíthatja a pattanásos baktériumok szaporodását, csökkentve a felesleges faggyútermelést.

Kókusztej tehéntej helyett

Míg a tehéntej és így a belőle készült tejszín is az elmúlt évtizedekben az üzemi gazdálkodásból egyre inkább a nem éppen állatbarát, többszörösen feldolgozott ipari termékké fejlődött, a kókusztej – ha jó minőségben vásárolják – továbbra is a hamisítatlan természetes termék. hogy a trópusi országokban és szigeteken sok nép szolgál alapélelmiszerként.

A hígított kókusztej tápláló és remek ízű helyettesítője a tehéntejnek. Nagyon jól kiegészíti az ananász, az őszibarack, a mangó és sok más gyümölcs ízét, ezért gyümölcsturmixok vagy desszertek készítésére is használható.

Az ázsiai konyha is számtalan receptet kínál levesekhez, szószokhoz, valamint zöldség- és húsételekhez, amelyek közül mindegyik nem nélkülözheti a kókusztejet.

Kókusztej – A minőség számít

Mint szinte minden ételnél, a kókusztejnél is komoly minőségi különbségek vannak. Mindenesetre ügyeljen a bio minőségre, mivel a kókusztejhez használt kókuszt akkor vegyszerek nélkül, ökológiai vegyes kultúrákban termesztették.

A bio kókusztejben általában magasabb a kókuszdió tartalma is, így sűrűbb, így termelékenyebb is. A bio kókusztej is adalékanyag nélkül kerül palackba, azaz nem tartalmaz tartósítószert, sűrítőszert.

Felbontás után egy doboz kókusztejet a legjobb egy zárható üvegedénybe helyezni, majd a hűtőszekrényben legfeljebb négy napig tárolni.

A kókusztej por formájában is kapható. Egyszerűen adja hozzá a gyártó által poháronként megadott mennyiséget egy pohár vízhez, keverje össze és élvezze a csodálatos kókuszitalt.