Kókuszolaj rák ellen

A kókuszolajnak számos előnye van. Magas hőfokra hevíthető, könnyen emészthető, aromás, külsőleg is használható, például bőrgombák kezelésére. A kókuszolaj rák kezelésére is használható, pl. B. egy konkrét program részeként – az úgynevezett ketogén tisztítás. Még kis mennyiségű kókuszolaj-kiegészítés is javíthatja az életminőséget a kemoterápia során.

Kókuszolaj rák ellen

A kókuszolaj sok évezred óta a trópusi vidékeken élő népek egyik alapvető tápláléka. Hagyományosan az olajat nemcsak eszik, hanem haj- és bőrápolásra is használják. A kókuszolaj számos értékes egészségügyi tulajdonsággal rendelkezik, beleértve azokat is, amelyek hozzájárulhatnak a rák sikeres kezeléséhez vagy megelőzéséhez.

Állatkísérletek kimutatták, hogy a kókuszolaj a belekben és az emlődaganatokban is képes gátolni a rákkeltő anyagok képződését. Ezekben a vizsgálatokban a kókuszolaj jobb védelmet tudott nyújtani a vastagbél- és mellrák ellen is, mint a túlnyomórészt telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok. Különösen a kókuszolajban található közepes szénláncú laurinsav mutat rákellenes hatást.

Sejtvizsgálatok kimutatták, hogy a kókuszolaj (minden osztály, beleértve a finomított kókuszolajat is) különösen hatékony a májráksejtek, valamint a száj- és torokráksejtek ellen.

Egy korai 1992-es tanulmány kimutatta, hogy a 23 százalékos zsírtartalmú diétával táplált patkányoknál megnőtt a rák kockázata, ha a 23 százaléknyi zsír kukoricaolajból, pórsáfrányolajból, disznózsírból vagy marhafaggyúból állt. Az állatoknál kisebb valószínűséggel alakult ki rák, ha az étrendjük alacsony zsírtartalmú volt, vagyis ezeknek az olajoknak vagy zsíroknak csak 5 százaléka volt.

Ha azonban az állatokat kókuszolajjal, olívaolajjal vagy halolajjal etették, a zsírszázalék akár 23 százalékot is elérhetett anélkül, hogy növelné a rákos megbetegedések arányát, összehasonlítva az alacsony zsírtartalmú étrenddel, amely mindössze 5 százalékot tartalmazott ezekből az olajokból.

A kókuszolaj könnyen emészthető

A kókuszolaj egy nagyon különleges olaj. Más olajokkal ellentétben nagyrészt a ritka, úgynevezett közepes láncú zsírsavakból (közepes láncú trigliceridek = MCT) áll. Ezek a zsírsavak emésztőenzimek és epesav nélkül is felszívódhatnak.

A kókuszolaj ezért ideális az emésztési problémákkal küzdők számára, beleértve azokat a rákos betegeket is, akiknek a kemoterápia következtében károsodott a bélnyálkahártyája. A közepes szénláncú zsírsavak felelősek a kókuszolaj számos egyéb egészségügyi előnyéért is.

Kókuszolaj a kiegyensúlyozott vércukorszintért

A kókuszolajban található közepes szénláncú zsírsavak például alig raktározódnak a zsírszövetben, ezért nem vezetnek olyan gyorsan elhízáshoz, mint más zsírok és olajok. Ehelyett előnyösen energiatermelésre használják őket.

Ebből a célból a májban úgynevezett ketonokká alakulnak, amelyeket aztán a legtöbb testsejt üzemanyagként használhat fel – hasonlóan a glükózhoz (cukorhoz). A glükózzal ellentétben azonban a ketonok alig befolyásolják a vércukorszintet, ezért nem vezetnek túlzott inzulinemelkedéshez – ahogy a glükóz is.

Kókuszolaj krónikus gyulladásokra

Ha egyszerre több kókuszolajat és kevesebb szénhidrátot eszel, a kontrollálatlan vércukor-ingadozás és a túlzottan magas inzulinszint következményei nem jelentkeznek.

Ezek a következmények nemcsak a sóvárgást és az elhízást jelentik, hanem – mivel a vércukorszint ingadozása nagymértékben elősegíti a gyulladásos folyamatokat – minden olyan betegséget, amely krónikus gyulladással jár. Például tudta, hogy még a rák kialakulásához vezethető DNS-elváltozások is előnyösen gyulladásos környezetben mennek végbe?

Kókuszolaj a szív és az erek számára

Az érelmeszesedés kialakulásában azonban gyulladásos folyamatok is szerepet játszanak, ezért a magas vérnyomás és a stroke kockázati tényezői. Tehát a kókuszolaj ily módon támogatja a szív- és érrendszer egészségét.

Ráadásul a 80-as és 90-es évek óta számos tanulmányból ismert, hogy a kókuszolaj – bár a telített zsírsavak közé tartozik – meglehetősen pozitív hatással van a koleszterinszintre. A kukorica- vagy szójaolajjal ellentétben a kókuszolajról kimutatták, hogy legfeljebb a jó HDL-koleszterint emeli, de a rossz LDL-koleszterint soha.

Emellett kimutatták, hogy bizonyos vírusok (herpesz és citomegalovírus) elősegíthetik a lerakódások kialakulását az erekben, sőt az elzáródott erek műtéti kitágítása után ismét az artériák szűkületéhez vezethetnek. A kókuszolajban található egyik közepes szénláncú zsírsav azonban ezekkel a vírusokkal szemben hat, így a kókuszolaj az ereket is egészségesen tartja, és ezen a közvetett úton megvédheti őket a szív- és érrendszeri problémáktól.

Hogyan küzd a kókuszolaj a rák ellen?

A kókuszolaj a rákos megbetegedések esetében is közvetett utat jár be, amihez egy kicsit vissza kell nyúlni: Sejtjeink oxigén segítségével glükóz elégetésével, vagy kis erőműveik – a mitokondriumok – segítségével termelnek energiát. Ezután sejtlégzésről beszélünk.

A rákos sejteknek nincs szükségük oxigénre

A mitokondriumokat azonban már károsíthatják a szabad gyökök, a környezeti toxinok, a vírusok, a túlzottan savas környezet vagy a krónikus gyulladás. Ebben az esetben gyakran elveszítik az egészséges sejtlégzés képességét. Most a sejt légszomjtól szenved. Már „nem kap levegőt”.

Hogy ne „fulladjon meg”, és hogy működőképes tudjon maradni, más anyagcsere-üzemmódba kapcsol. Mostantól erjesztési folyamatokon keresztül termel majd energiát. A glükózt már nem égetik el oxigénnel, hanem oxigén bevonása nélkül fermentálják. Jó eséllyel ez a sejt rákos sejtté alakul, mivel a rákos sejtek egyik fő jellemzője éppen ez az oxigénmentes anyagcsereút.

A metasztázisok 200-szor több energiát termelnek, mint az egészséges sejtek

Még ha elegendő oxigén állna is rendelkezésre a szervezetben, a rákos sejt nem használná fel. Erjedési energiahozamuk sokkal magasabb, szinte fenomenális. A gyorsan növekvő metasztázisok körülbelül kétszázszor annyi energiát termelnek, mint egy egészséges sejt. Nem csoda, hogy a daganatok gyakran egyik napról a másikra megduplázódnak.

A híres sejtbiológus, Otto Warburg ennek a rákos sejtre jellemző anyagcsere-változásnak a felfedezője. Kimutatta, hogy a rákos sejtek normál sejtlégzéssel nem képesek elegendő energiát előállítani, ehelyett fermentációs folyamatokat alkalmaznak.

A ráknak szüksége van cukorra

Erjedési folyamataihoz azonban a rákos sejtnek cukorra, sok cukorra (glükózra) van szüksége. Tehát ha egy személy étrendje magas cukor- vagy szénhidráttartalmú (különösen a süteményekben, édességekben és fehér lisztben található izolált szénhidrátok), akkor a jelen lévő rákos sejtek mindig jól táplálkoznak. Növekednek és gyarapodnak.

A rák túlélése után a kiújulás kockázata is sokkal nagyobb, ha sok cukrot és sok tésztát és pékárut eszel. A magas cukortartalmú étrendet pedig még tüdőrák esetén is olyan kockázati tényezőnek tartják, mint a dohányzást.

A rákos sejtek még 10-szer több inzulinreceptorral rendelkeznek a sejtfelszínen, mint az egészséges sejtek. Minél több inzulinreceptor van egy sejtben, annál több cukrot képes felvenni. A rákos sejt ezért sokkal gyorsabban képes felszívni a glükózt és más tápanyagokat a véráramból, mint bármely más sejt. Szó szerint magába szívja a tápanyagokat, miközben a megmaradt egészséges sejtek egyre kevesebb táplálékot kapnak. Az eredmény: A daganat növekszik és növekszik, az érintett személy lesoványodik és egyre kevesebb lesz.

Éheznek rákos sejteket

Hogyan lehetne megtörni ezt a végzetes folyamatot? Csak nem eszik többé? Aztán a rákos sejtek éheznek, de az ember meghal vele. Az alternatív gyógyászatban az úgynevezett ketogén tisztítást tartják lehetséges megoldásnak.

A „ketogén” kifejezés ketonok képződését jelenti pl. B. kókuszolaj. Emlékszel? A kókuszolajban található közepes szénláncú zsírsavak a májban ketonokká alakulnak, és már ebben a formában a legtöbb sejt felhasználhatja energiaforrásként. Ha ketonok jelen vannak, az egészséges sejteknek már nincs szükségük cukorra (glükózra). Ketonokat használnak üzemanyagként.

A rákos sejtek azonban nem tudnak mit kezdeni a ketonokkal. Glükózra van szükségük ahhoz, hogy fenntartsák hihetetlen energiafelhasználásukat. Ha csak ketonok maradnak a véráramban, a rákos sejtek éheznek.

A ketogén tisztítás

Dr. Thomas Seyfried, aki továbbfejlesztette Otto Warburg téziseit, kimutatta, hogy az optimális vércukorszint a rákos sejtek elpusztításához 55 és 65 mg/dl között van. A ketonértékeknek egyszerre 3 mmol/liter felett és 7 mmol/liter alatt kell lenniük.

A ketogén tisztítással ezeket az értékeket is el kell érni. A ketogén tisztító egyfajta böjt, ahol nem fogyaszt mást, mint kókuszolajat, vizet, speciális antioxidáns-kiegészítőket és a vastagbéltisztítás összetevőit.

A ketogén tisztítást három és tíz nap között kell elvégezni. Meglévő, áttétekkel járó rák esetén Dr. Seyfried szerint – ha a személyi alkat megengedi – teljes tíz napig.

A kókuszolaj javítja az életminőséget rákos megbetegedések esetén

Egy 2014-es tanulmány azt vizsgálta, hogy a kókuszolaj hogyan befolyásolta a mellrákos betegek életminőségét (2).

A vizsgálatban 60 emlőrákos (III. és IV. stádiumú) nő vett részt, átlagos életkoruk 50 év. A fele a kókuszolaj csoporthoz tartozott, a másik fele nem kapott kiegészítést. A harmadiktól a hatodik kemoterápiás ciklusig a kókuszolajos csoport napi kétszer 10 ml natív hidegen sajtolt kókuszolajat (VCO = Virgin Coconut Oil) kapott, egy héttel a kemoterápia után.

A két betegcsoport állapotában jelentős különbségek voltak megfigyelhetők. A kókuszolajos csoportban a kókuszolaj nélküli csoporthoz képest azt találták, hogy a nők jobban jártak. Kevesebbet szenvedtek a fáradtságtól, kevesebb alvásproblémával, kevésbé volt légszomjjal, több étvágyukkal, és összességében jobb életminőségük volt.

Természetesen a napi 20 mg kókuszolaj pótlása nem hasonlítható össze a ketogén tisztítással, de a tanulmány azt mutatja, hogy kis mennyiségű kókuszolajat is be lehet építeni a hagyományos rákterápiába, és előnyös lehet belőle.

Kókuszolaj – Rákellenes hatás

Összefoglalva ez azt jelenti, hogy a kókuszolaj ketonokkal, azaz üzemanyaggal látja el a szervezet egészséges sejtjeit anélkül, hogy a rákos sejteket táplálná. A kókuszolaj ugyanakkor segít az egészségesebb környezet kialakításában, hiszen támogatja a gyulladásos folyamatok lebontását.

A kókuszolajban található közepes szénláncú zsírsavak antibakteriális, vírus- és gombaölő hatásúak is, amelyek szintén tehermentesítik az immunrendszert és szabályozzák a bélflórát. Különösen a rákos betegeknél fordul elő gyakran diszbiózis, azaz a bélflóra egyensúlyának felborulása vagy akár gombás fertőzés, így a kókuszolaj egyszerre több szinten is aktív lehet.

Fontos megjegyzés: Természetesen a kókuszolaj mindig csak EGY komponense lehet egy átfogó rákterápiás koncepciónak. Tehát a fenti információk nem azt jelentik, hogy a kókuszolaj önmagában képes gyógyítani a rákot. Természetesen ez nem így van. Természetgyógyászati ​​szempontból a holisztikus alapkoncepciót először a krónikus betegségekre kell alkalmazni. Ezenkívül – a rák típusától és állapotától függően – más terápiás formákat is alkalmaznak.