Allison Turner
Ha a tengert a túlhalászás és a pusztító halászati módszerek károsítják, akkor érzékenyebb a globális felmelegedésre – mindkettő hatással van a biológiai sokféleségre. Ezért a fenntarthatóságnak fontos szerepet kell játszania a halfogyasztás során. Elmagyarázzuk, hogy az egyén mire képes.
Az ötlet olyan jól hangzott: egy egyszerű kék címke a halakon, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy egy pillantással azonosítsák a fenntartható termékeket. Ez volt az 1997-ben alapított Marine Stewardship Council (MSC) címke alapötlete. „Sajnos nem működött teljesen” – mondja 13 évvel később Philipp Kanstinger, a WWF halászati szakértője.
A környezetvédő bírálja: „Véleményünk szerint az MSC-ben egyre több halászat nem fenntartható.” A WWF annak idején társalapítója volt a ma már független kiadószervezetnek. Most a természetvédők elhatárolódnak. A hamarosan megjelenő új halkalauzban a WWF módosítani kíván az MSC címkével ellátott termékek ajánlásán.
A halrudatesztünk vizsgálati eredményei is rossz fényt vetnek a címke jelentőségére. Fogyasztóként azonban szinte lehetetlen nyomon követni a különféle fajokat és halászati módszereket, a túlhalászott állományokat és az akvakultúra körülményeit. Éppen ezért egy megbízható címke aranyat érne. Enélkül bonyolultabb – de a következő hat tipp segítségével a halrajongók továbbra is segíthetnek az ökoszisztéma védelmében, és kevesebb állat szenvedést biztosítanak.
- Vásároljon gyanús halfajtákat
- Kerülje a veszélyeztetett fajokat
- Használja Fish Guide
- Ügyeljen a címkékre
- Ügyeljen a tenyésztett halak címkéire is
- Élvezze a halat mértékkel
Halak fogyasztása: Ezek az állományok egészségesek
1. Vásároljon gyanús halfajtákat
Nem sok halfajta maradt, amit hasfájás nélkül ajánlanak a szakemberek. De például a helyi ponty is ezek közé tartozik. Problémamentes vadon élő halként Dr. Rainer Froese, a Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársa az alaszkai vadon élő lazacot és az Északi-tengerből származó sprattot, valamint a Csendes-óceán északi részének egészséges állományaiból származó alaszkai pollockot is. Mivel a problémamentes területeken folyó halászat MSC-tanúsítvánnyal rendelkezik, tanácsos az alaszkai pólót a címkén azonosítani. Ezt a halat sem fenékvonóhálóval fogják ki.
Ha olyan part menti halakról van szó, mint a sima lepényhal, lepényhal és rombuszhal, Froese azt javasolja, derítse ki: a hal a Balti-tengerből származik? És kopoltyúhálóval fogták? Ha igen, akkor a szakértő zöld utat ad. Froese és a WWF szerint a kagylók rendben vannak, ha akvakultúrából származnak.
2. Kerülje a veszélyeztetett fajokat
Számos kereskedő és étterem természetesen továbbra is kínál veszélyeztetett halfajokat. A népszerű angolnát és a kutyahalat (Schillerlocken) a kihalás fenyegeti. Szintén nem tartozik a fenntartható bevásárlókosárba a halászlé, a rája és a vörös tonhal (kékúszójú tonhal).
A Fish Advisor hasznos a halvásárlásnál
3. Használja a Fish Advisort
Számos más halfajjal is vannak jelentős problémák: egyesek az összes horgászterületen, mások csak egy adott halászati módszerrel vagy egy adott régióban. Ez a zavar meglehetősen bonyolulttá teszi a vásárlást. A WWF évente többször frissített halkalauza tehát hasznos.
4. Ügyeljen a címkékre
Az MSC címke nem teljesen megbízható. Sajnos az MSC címkét viselő vadon élő halak túl kicsi állományokból vagy problémás halászati módszerekből is származhatnak. Ez még a kevésbé elterjedt és valójában sokkal szigorúbb Naturland Wildfisch címkére is vonatkozik, amelyet az Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület adott ki. Kétség esetén azonban a címkével ellátott termékek megbízhatóbbak, mint azok, amelyek nem rendelkeznek.
„Az MSC címkét ajánljuk minimális szabványnak, amely garantálja a legális és nyomon követhető termékeket” – magyarázza Kanstinger, a WWF szakértője. Ez azért fontos, mert a globális halászat 20-30 százaléka illegális. A hiányosságokat csak nyomon követhető ellátási láncokban lehet pótolni.
Fogyassz halat fenntarthatóan
5. Ügyeljen a tenyésztett halak címkéire is
Az akvakultúra önmagában is problémákat okoz: a szoros üzemi gazdálkodás, a rovarirtó szerek használata, a vadon élő halak és a szója takarmányozási célú tömeges fogyasztása csak néhány ezek közül. Ezért vegye figyelembe:
Az ökológiai minősítésű termékeknek valamivel szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük, például a takarmányozásra és az állománysűrűségre vonatkozóan.
Az akvakultúrára vonatkozó Naturland pecsét még szigorúbb. A kritérium-katalógus lényegesen alacsonyabb állománysűrűséget ír elő a tenyésztett halak számára, és tiltja a vadon élő halak etetését. Szabályozza a halászatban dolgozók szociális normáit is.
A Bioland biogazdálkodási egyesület minősíti a pontyokat.
Vigyázat: Véleményünk szerint az Aquaculture Stewardship Council felelős halgazdálkodásra vonatkozó ASC-címkéje nem bizonyítja a valóban fenntartható gazdálkodást. Például a géntechnológiával módosított szója megengedett takarmányként, és vadon élő hal is kerülhet a takarmányba, még ha nem is túlhalászott állományból származik.
6. Élvezze a halat mértékkel
A ma még egészséges halállományok is nyomás alá kerülnek, ha az emberiség haléhsége tovább növekszik. Ezért a legfenntarthatóbb halat csak ritkán enni.
A Német Táplálkozási Társaság heti egy-két halétkezést javasol az optimális tápanyagellátás érdekében, különösen a hosszú szénláncú omega-3 zsírsavakkal. Ha kevesebb halat eszel, akkor magadnak teszel szívességet, ha minden nap növényi alapú omega-3 beszállítókat fogyasztasz, azaz lenolajat, repceolajat vagy diót.
