Crystal Nelson
Évszaktól függetlenül a szupermarketek és a heti piacok egész évben kínálnak friss epret, banánt és paradicsomot. Mennyire káros a környezetre a friss gyümölcs és zöldség fogyasztása télen? Elmagyarázzuk, hová férhet hozzá ésszerűen jó lelkiismerettel.
A szupermarketből származó élelmiszerek környezeti és éghajlati egyensúlya mindenekelőtt attól függ, hogy hol és hogyan termesztették, szállították és csomagolták a termékeket.
Ha fenntarthatóan szeretnél étkezni, akkor a vízlábnyomra is érdemes odafigyelned.
Tipp: Vásároljon kerékpárral vagy gyalog vezetés helyett – ezzel jelentős mennyiségű CO2-t takarít meg.
Friss eper, málna és áfonya, alma és paradicsom? A szupermarketek zöldség-gyümölcs részlegein ez régóta bevett szokás egész évben – és ez nem áll meg a bio szupermarketeknél sem. De egyre több fogyasztó teszi fel magának a kérdést vásárlásakor: vajon ez jót tesz a környezetnek és az éghajlatnak is?
A friss gyümölcs és zöldség szénlábnyomáról
Egy dolog világos: amikor télen Németországból vagy Európából érkezik a paradicsom és az eper, vagy az üvegházban fűtötték, ami sok energiát fogyaszt, vagy nagy távolságokra szállították. De mi a helyzet az egzotikus gyümölcsökkel, mint az ananász, a banán, a mangó, a narancs és az avokádó, amelyek mindig messziről érkeznek az év bármely szakában?
A Heidelbergi Energia- és Környezetkutató Intézet (Ifeu) kutatói ezt a kérdést vizsgálták, és meglepő válaszokat adtak. „A szupermarketből származó élelmiszerek esetében a környezeti és éghajlati egyensúly gyakran kevésbé függ a terméktől, hanem inkább attól, hogy ezeket a termékeket hol és hogyan termesztették, szállították és csomagolták” – mondja Dr. Guido Reinhardt, az Élelmiszerek és ételek ökológiai lábnyomai című tanulmány vezetője. Németországban.
Mely tényezők a döntőek?
Ez azt jelenti, hogy az ananász vagy az alma tönkreteszi vagy megőrzi saját klímaegyensúlyát, számos tényezőtől függ:
- Területenkénti hozam
- Művelés az egykori természetes és értékes területeken
- a csomagolás típusa
- a szállítóeszköz
A közlekedési eszközök nagy szerepet játszanak az éghajlati lábnyomban
Például egy ananász, amely hajóval érkezik Németországba, 25-ször jobb az éghajlat szempontjából, mint egy repülővel – és még mindig háromszor jobb, mint a konzerv ananász. A regionális és szezonális alma, valamint a németországi tárolási alma kétszer olyan klímabarát, mint az új-zélandi alma. És ez annak ellenére, hogy az új-zélandi almaültetvényeken jóval magasabb területre jutó hozam.
Az egzotikus gyümölcs is viszonylag klímabarát, ha a cégek nem szállítják repülővel. Például a regionális alma és narancs körülbelül azonos szénlábnyommal rendelkezik. A szállított ananász és banán pedig csak kétszer annyi káros éghajlati gázt bocsát ki kilogrammonként, mint a regionális alma szezonban.
Egyébként az is fontos, hogy mely területeken termesztik a gyümölcsöt és zöldséget: A trópusi esőerdőket művelés céljából kiirtották, vagy a lápokat szántóvá alakították? Az ilyen tények jelentősen rontják az éghajlati egyensúlyt.
Kerülje az ezekből a régiókból származó gyümölcsöket
Ha fenntarthatóan akarsz étkezni, akkor ne csak a CO2-lábnyomra figyelj. Az üvegházhatású gázokon kívül más kritériumok is szerepet játszanak. Például a víz elérhetősége. A vízhiányos országokból származó gyümölcsök ezért problémásak. Ez a helyzet például a következőkkel:
- Mandula Kaliforniából
- Csírák és babok Egyiptomból
- Kiwi és narancs Izraelből
- Gyümölcsök és zöldségek Andalúziából és Marokkóból
Az ilyen régiókból származó gyümölcsök vízlábnyoma nagy. A fogyasztóknak ezért jobb, ha ki kell venniük őket étrendjükből. És – az éghajlat és a környezetvédelem érdekében – inkább a régióból, az évszakból és a biotermesztésből származó gyümölcsöt és zöldséget részesítsd előnyben.
Igaz, hogy az ökológiai termesztés több CO2-t bocsát ki az alacsonyabb területi hozam miatt. Másrészt azonban hozzájárul a jó ivóvíz- és talajminőséghez, valamint a méhek védelméhez.
Végül, de nem utolsósorban, még valami fontos a saját klímaegyensúlyának megőrzése érdekében – mondja Guido Reinhardt: „Vásároljon biciklivel vagy gyalog, ahelyett, hogy elmenne a tanyasi boltba vagy a heti piacra egy kiló almáért és karfiolért.” Ez azt jelentené, hogy a fogyasztók könnyen elpazarolnák a megtakarított CO2-t vásárláskor.
Példák a gyümölcs és zöldség szénlábnyomára
Szénlábnyom (1 kg élelmiszer x kg CO2-egyenértéket termel):
- Ananász hajóval: 0.6
- Ananász repülővel: 15.1
- Regionális szezonális alma: 0.3
- Regionális tároló alma: 0.4
- Új-Zélandról származó alma: 0.8
- Avokádó Peruból: 0.8
- Banán: 0.6
- Regionális, szezonális eper: 0.3
- Friss téli eper: 3.4
- Narancs/narancs: 0.3
- Szezonális paradicsom Németországból: 0.3
- Téli paradicsom Németországból: 2.9
- Paradicsomos passzata konzerv: 1.8
