Emma Miller
A makrotápanyagok – szénhidrátok, zsírok és fehérjék – közül a zsír szívódik fel a leglassabban. A zsíros ételek nemcsak a gyorséttermekben, hanem munkahelyeken, éttermekben, iskolákban, sőt otthon is megtalálhatók. A legtöbb olajjal készült sült vagy főtt étel zsírosnak számít. Van köztük sült krumpli, burgonya chips, rántott pizza, hagymakarikák, sajtburgerek és fánkok – írja a Healthline.
Ezek az ételek általában magas kalóriát, zsírt, sót és finomított szénhidrátot tartalmaznak, de kevés rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Míg a zsíros ételek különleges alkalmakkor kellemes csemege lehet, rövid és hosszú távon is negatív hatást gyakorolhatnak testére és egészségére.
Íme a zsíros ételek 7 hatása a szervezetre.
Puffadást, hasi fájdalmat és hasmenést okozhat
A makrotápanyagok – szénhidrátok, zsírok és fehérjék – közül a zsír a leglassabban emészthető. Mivel a zsíros ételek nagy mennyiségű zsírt tartalmaznak, lelassítják a gyomor kiürülését. Az étel viszont tovább marad a gyomorban, ami puffadást, hányingert és gyomorfájdalmat okozhat.
Emésztési rendellenességekben, például irritábilis bélszindrómában (IBS), krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban vagy gyomorbetegségben szenvedőknél a magas zsírtartalmú ételek gyomorfájdalmat, görcsöket és hasmenést okozhatnak.
Rosszabbíthatja a bél mikrobiómát
A zsíros ételekről ismert, hogy károsítják a bélben élő egészséges baktériumokat. Ez a mikroorganizmus-készlet, más néven bélmikrobióm, a következőkre hat:
- Rost emésztés. A bélben lévő baktériumok lebontják a rostokat, így rövid láncú zsírsavakat (SCFA-k) állítanak elő, amelyek gyulladásgátló hatásúak és megvédhetnek az emésztési zavaroktól.
- Immunválasz. A bél mikrobióma kölcsönhatásba lép az immunsejtekkel, hogy segítsen szabályozni a szervezet fertőzésekre adott válaszát.
- Súlykezelés. A bélbaktériumok egyensúlyhiánya hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz.
- A bél egészsége. A bélmikrobióma rendellenességei az IBS kialakulásához kapcsolódnak, míg a probiotikumok – bizonyos élelmiszerekben található élő, egészséges mikroorganizmusok – segíthetnek a tünetek enyhítésében.
- Szív Egészség. Az egészséges bélbaktériumok segíthetnek növelni a szív szempontjából egészséges HDL-koleszterin szintjét, míg a káros fajok olyan artériákat károsító vegyületeket termelhetnek, amelyek hozzájárulnak a szívbetegségekhez.
A zsírban gazdag étrend, például a zsíros ételekben gazdag étrend károsíthatja a bél mikrobiómát azáltal, hogy növeli az egészségtelen bélbaktériumok számát, és csökkenti az egészségesek számát. Ezek a változások összefügghetnek az elhízással és más krónikus betegségekkel, mint például a rák, a szívbetegség, a cukorbetegség és a Parkinson-kór. Az étrenddel és a bélrendszer egészségével kapcsolatban azonban további kutatásokra van szükség.
Ez súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet
A sok zsírral készült zsíros ételek magas kalóriatartalmuk miatt súlygyarapodást okozhatnak. Például egy kis sült burgonya (100 gramm) 93 kalóriát és 0.1 gramm zsírt tartalmaz, míg ugyanennyi sült krumpli 312 kalóriát és 15 gramm zsírt tartalmaz.
Megfigyelési tanulmányok összefüggésbe hozták a sült ételek és a gyorsételek magas fogyasztását a megnövekedett súlygyarapodással és elhízással. Az elhízás számos negatív egészségügyi állapothoz kapcsolódik, beleértve a szívbetegségeket, a cukorbetegséget, a stroke-ot és néhány rákot. Különösen a transzzsírok magas bevitele okozhat súlygyarapodást.
A transzzsírok akkor keletkeznek, amikor a növényi olajokat kémiailag úgy alakítják át, hogy szobahőmérsékleten szilárd maradjanak. A használatukra vonatkozó szabályok ellenére még mindig sok zsíros ételben megtalálhatók, mivel részben hidrogénezett növényi olajokat használnak a sütéshez és az élelmiszer-feldolgozáshoz. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a transzzsírok enyhe súlygyarapodáshoz vezethetnek – még túlzott kalóriabevitel nélkül is.
Ezenkívül egy 8 éves, 41518 nő bevonásával végzett vizsgálat azt találta, hogy a túlsúlyosak további 1 kg-ot híztak a transzzsírbevitel minden 1%-os növekedésével. Bár más tanulmányok nem erősítették meg ezt a megállapítást, a zsíros ételek rendszeres fogyasztása megzavarhatja a súlyszabályozást.
Növelheti a szívbetegség és a stroke kockázatát
A zsíros ételek negatív hatással vannak a szív egészségére. Például kimutatták, hogy a sült ételek növelik a vérnyomást, csökkentik a HDL (jó) koleszterinszintet, és súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezetnek, amelyek összefüggésben állnak a szívbetegségekkel. A tanulmányok például azt mutatják, hogy a burgonya chips fokozza a gyulladást, és hozzájárulhat a szívbetegségekhez.
Ezenkívül a szívbetegség kockázata összefügghet azzal, hogy milyen gyakran eszik sült ételeket. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknál a nőknél, akik hetente 1 vagy több adag sült halat fogyasztottak, 48%-kal nagyobb volt a szívelégtelenség kockázata, mint azoknál, akik havonta csak 1-3 adagot ettek. Egy másik tanulmányban azoknál az embereknél, akik hetente 2 vagy több adag sült halat ettek, 63%-kal nagyobb volt a szívroham vagy a szélütés kockázata, mint azoknál, akik havonta 1 vagy kevesebb adagot fogyasztottak.
Ezenkívül egy 6,000 országban 22 ember bevonásával végzett kiterjedt megfigyeléses tanulmány a sült ételek, pizza és sós ételek fogyasztását a stroke kockázatának 16%-os növekedéséhez kapcsolta.
Növelheti a cukorbetegség kockázatát
A zsíros ételek növelhetik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A gyorséttermek fogyasztása, amely nemcsak zsíros ételeket, hanem cukros italokat is tartalmaz, magas kalóriabevitelhez, súlygyarapodáshoz, rossz vércukorszint-szabályozáshoz és fokozott gyulladáshoz vezet.
Ezek a tényezők viszont növelik a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma kockázatát, amelyek közé tartozik az elhízás, a magas vérnyomás és a magas vércukorszint. Például egy nagy megfigyelési vizsgálat kimutatta, hogy a heti 1-3 alkalommal sült ételek 2%-kal növelik a 15-es típusú cukorbetegség kockázatát, de heti 7 vagy több alkalommal 55%-kal.
Egy másik tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik hetente kétszer étkeztek, kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki inzulinrezisztencia, amely a cukorbetegség előfutára lehet, mint azoknál, akik hetente kevesebbet ettek.
Aknét okozhat
Sokan a zsíros ételeket kiütésekkel és aknéval társítják. Valójában a tanulmányok összekapcsolták a finomított szénhidrátokban, gyorséttermekben és zsíros ételekben gazdag nyugati étrendet az aknéval. Egyes kutatók szerint a helytelen táplálkozás befolyásolhatja a génexpressziót és megváltoztathatja a hormonszintet, hozzájárulva az akne kialakulásához.
Az omega-6 és omega-3 zsírsavak magas arányát tartalmazó nyugati étrendek fokozott gyulladást is okozhatnak, ami aknéhoz vezet. Az omega-3 zsíros halakban, algákban és diófélékben, az omega-6 pedig növényi olajokban, diófélékben és magvakban található.
A zsíros ételek sütéséhez használt olajok nagy mennyiségű omega-6-ot tartalmaznak, ezért hozzájárulhatnak ennek az aránynak a felborulásához. Egyes zsíros ételek, mint például a sült fánk, szintén gazdagok finomított szénhidrátokban. Ezek cukor és finomított magvak, amelyek mentesek rostoktól és sok tápanyagtól.
Mivel a cukros ételek növelik bizonyos hormonok, köztük az androgének és az inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) aktivitását a szervezetben, a bőrsejtek és a természetes bőrolajok termelésének fokozásával hozzájárulhatnak a pattanásokhoz.
Megzavarhatja az agyműködést
A zsíros és zsíros ételekben gazdag étrend problémákat okozhat az agyműködésben. A zsíros ételekkel összefüggő súlygyarapodás, magas vérnyomás és metabolikus szindróma szintén összefügg az agy szerkezetének, szövetének és funkcióinak károsodásával.
Ezenkívül a magas transzzsírtartalmú étrendek károsodott agyműködéssel járnak. Egy 1,018 felnőtt bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy a naponta elfogyasztott transzzsírok minden grammja rontja a szófelidézést, ami memóriakárosodásra utal. Ezen túlmenően, egy 38 nő bevonásával végzett vizsgálatban a telített és transzzsírok magasabb bevitele összefüggést mutatott a rossz szómemorizálással és -felismeréssel, valamint a térbeli feladatokban tapasztalt alacsonyabb teljesítménnyel.
Végül 12 tanulmány áttekintése összefüggésbe hozta a transz- és telített zsírokat a demencia kockázatával, bár néhány eredmény ellentmondásos volt.
