Körte: édes és még mindig egészséges

A körte édes kísértés, és mind a desszerteket, mind a sós ételeket kiemeli. A viszonylag magas cukortartalom ellenére a körte hasznos lehet a cukorbetegségben, és hozzájárulhat a bél, a gyomor és a bőr egészségéhez.

Ne hasonlítsd a körtét az almához

A közmondás szerint nem szabad az almát a körtével összehasonlítani. Pedig a két gyümölcsben van valami közös. Mindkettő a rózsafélék családjába tartozó magos gyümölcsös növény. Fán nőnek, egyforma árnyalatban pompáznak – a halványsárgától a zölden át a tűzpirosig, bőrrel együtt is fogyaszthatóak, és néhány körte még gömbölyű, mint az alma.

Általában azonban megkülönböztetik a hosszúkás palackkörtét, a szabálytalan alakú patikakörtét és a lekerekített bergamottkörtét.

Ha beleharapsz a két gyümölcs valamelyikébe, azonnal rájössz, hogy mivel is van dolgod. Mert a körte finomabb illatú és édesebb ízű az alacsonyabb savtartalom miatt. Ezenkívül a pépük teljesen más állagú. Ez annak köszönhető, hogy a kősejtek a körte húsában oszlanak el, míg ezek csak az alma magjában.

Nagyon sok fajta és fajta körte létezik

Körülbelül 28 körtefaj és több mint 5,000 fajta létezik.

A körte eredete

A körte ősi gyümölcs, amelyet a történelem előtti idők óta fogyasztanak. A Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen végzett tanulmányok szerint a körte eredetileg Délnyugat-Kínából származott, ahonnan Közép- és Nyugat-Ázsiába, végül Európába jutott.

Mivel Ázsiában és Európában a termesztés egymástól teljesen függetlenül zajlott, különbséget tesznek az ázsiai és az európai körte között. Termesztett körténk (Pyrus communis L.) már a kőkorszakban különböző vadon élő fajokból származott.

A vadkörte – más néven erdei körte – ma is megtalálható a hegyvidéki és hordalékos erdőkben Nyugat-Európától a Kaukázusig.

A Nashi körte: ázsiai körte

A Nashi körte gömb alakú és úgy néz ki, mint egy alma. Kínai vagy japán körteként is ismert, és az egyik ázsiai körte. Ez semmiképpen nem a mi termesztett körte fajtája, hanem egy önálló körtefajta.

Az eredetileg Kínából származó Nashi ma már Kelet-Ázsiában elterjedt. Csak Japánban több mint 1,200 fajta létezik. Egyébként a japán „nashi” szó nem jelent mást, mint „körte”. Évek óta a Nashi körtét olyan európai országokban is termesztik, mint Németország és Olaszország.

Mítoszok és legendák a körtéről

Az ókori Kínában a körtefa az örök élet szimbóluma volt, az ókori görögök pedig az istenek ajándékaként örökítették meg a kultikus fát a mítoszokban. Az ókori rómaiak viszont már intenzíven foglalkoztak a tenyésztéssel. Idősebb Plinius tudós például már 38 körtefajtát említett.

A középkorban a körtefa szívesen látott vendég volt a kolostor kertjében, és a nemesek élvezték a nemes gyümölcsöt. Szerelmi orákulumként is szolgált: míg a fiatalok az almafánál tanácskoztak, a fiatal lányok a körtefától kértek tanácsot. A barokk kor a termesztett körte aranykora volt, különösen Franciaországban: több száz új fajta jelent meg.

A termesztett körtével ellentétben a vadkörtefákat sokáig ambivalenciával tekintették. Sárkányok, démonok és boszorkányok lakóhelyeinek számítottak, de gyógynövényeknek is számítottak. Például a körtevirágteát a vesegyulladás, a körtemézet pedig a fejfájás kezelésére használták. A körtelé viszont kúraként szolgált a szervezet méregtelenítésére.

Étkezési körte, főzőkörte és almakörte

Használatuktól függően a körtefajtákat három csoportba sorolják:

• Az étkezési körtét étkezési körteként, vajkörteként vagy nemeskörteként is ismerik, mert még nyersen is intenzív illatú, és csodálatosan édes ízű. Vajkörtének hívják, mert nagyon lédús és puha húsuk van. Az asztali körtét a konyhában is használják, gyümölcspálinkákat, likőröket készítenek belőle. A jól ismert fajták közé tartozik a B. the Williams Christ és az Alexander Lucas.
• A főzési körte elsősorban olyan régi fajtákat tartalmaz, mint a Gieser-Wildeman körte, amelyek közül néhány a mai étkezési körte előfutára. Nyersen nem fogyaszthatóak, mert nem édesek és nem lédúsak, és érett állapotban is elég kemények. Ha azonban a fűszeres főzőkörtét megfőzzük vagy sütjük, akkor csodálatos az íze. A főtt körte a hagyományos északnémet konyha szerves része.
• Az almakörte viszont a vadkörte és az ehető körte keresztezése. A savanyú gyümölcsök nyersen nem jó ízűek, de must és gyümölcsbor készítéséhez ideálisak. Az almakörtét gyakran termesztik a réti gyümölcsösökben. Míg az oltott körtefák átlagosan 70 évig élnek, addig az almakörtefák elérhetik a 200 éves kort is. A régi fajták közé tartozik a B. a Gelbmöstler és a felső-ausztriai Weinbirne.

A körtében lévő tápanyagok

A körte zsír- és fehérjeszegény, de szénhidrátban és mérsékelten cukorban gazdag. 100 gramm friss körte tartalmaz:

A körte kalóriái

Kalóriatartalmát tekintve a körte és az alma egyenrangú. Mindkét gyümölcs 52 kilokalóriát (kcal) tartalmaz 100 gramm gyümölcsben.

A körtében lévő vitaminok

Más gyümölcsfajtákhoz képest a körte biztosan nem tartozik a vitaminbombák közé. Ha megeszel egy nagy vagy két kisebb körtét, amelyek össztömege 200 gramm, akkor a napi C-vitamin szükséglet körülbelül 10 százalékát fedezheti. Ugyanennyi narancs mellett majdnem 100 százalékos lenne.

A százalékos érték azt jelzi, hogy 100 g friss körte hány százaléka fedezi az adott vitamin napi szükségletét.

A körtében található ásványi anyagok

A körte ásványianyag-tartalma nem éppen lélegzetelállító, csak a réztartalom tűnik ki egy kicsit. Egy 200 grammos körte napi rézszükségletének 14.5 százalékát fedezi. A nyomelem fontos a kötőszövet, a vér képződésében, az idegrendszer működésében.

A százalékos érték azt jelzi, hogy 100 g friss körte hány százalékban fedezi az adott ásványianyag napi szükségletét.

A körte glikémiás terhelése

100 gramm körte alacsony glikémiás terhelése (GL) 4.7 (a 10 alatti értékeket alacsonynak tekintjük). A gyümölcsök ezért csak kismértékben befolyásolják a vércukorszintet és az inzulin felszabadulását.

Ehhez képest például 100 gramm fehér kenyér glikémiás terhelése 38.8. Ez jól mutatja, hogy miért használhatod uzsonnának pl. B helyett. Egy zsemle jobban meg tud enni egy darab gyümölcsöt.

Körte az alacsony szénhidráttartalmú és ketogén diétában

Mind az alacsony szénhidrát-, mind a ketogén diétáknál csökken a szénhidrátbevitel. A különbség a két táplálkozási forma között az, hogy szénhidrátszegény diéta esetén 50-130 gramm szénhidrátot kell fogyasztani naponta, a ketogén diétánál pedig maximum 50 vagy csak 30 grammot.

Ha 100 gramm körte már 15 gramm szénhidrátot ad, akkor kiszámolhatod magad, hogy szénhidrátszegény diéta mellett nem ehetsz sok körtét, ketogén diétán pedig ideális esetben egyáltalán nem.

A körte egészséges

Bár a körte nem különösebben gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, nagyon egészséges gyümölcsnek tartják. Nagyon sok másodlagos növényi anyagot tartalmaz, amelyek sok szempontból pozitív hatással vannak az egészségre. Egy 2019-es tanulmány szerint ezek a következők:

• fenolos vegyületek, mint például a B. az antidiabetikus és vérnyomáscsökkentő klorogénsav
• triterpenoidok, mint például a B. a gyulladáscsökkentő és karcinogén urzolsav

A Minnesotai Egyetemen készült egy áttekintés, amely tartalmazza a PubMed és az Agricola adatbázisokban 1970 és 2015 között megjelent összes gyógykörte cikket. Megállapítást nyert, hogy a körte hosszú ideig a kutatás mostohagyermeke volt. Gyakran egyszerűen az almával csomózták össze, mivel a két gyümölcs az összetevők összetételét tekintve meglehetősen hasonló.

Ennek ellenére egyértelmű, hogy a körte sok olyan fitokemikáliát tartalmaz, amelyek erős antioxidáns hatással bírnak. A kezdeti jelek arra is utalnak, hogy a körte véd a gyomor-bélrendszeri fekélyek ellen, és elősegíti a zsíranyagcserét.

Jobb, ha nem pucolod meg a körtét

Ahogy az almánál lenni szokott, a körtét sokan inkább meghámozzák, és csak a lédús húsát eszik. Noha az ízről nem lehet vitatkozni, nem tagadható annak egészségügyi hatása. 2017-ben francia kutatók 19 körtefajta bőrét és húsát elemezték.

A másodlagos növényi anyagok (fenolvegyületek) tartalom kilogrammonként a körte húsában 0.1 és 8.6 gramm között, a héjában 1.6 és 40.4 gramm között változott. A körte hámozása ezért nem ajánlott, mivel a héja még jobb fitokemikáliás forrás, mint a pép.

Ez a körtefajta a legjobb

Amint az előző tanulmány kimutatta, a körte héjában és húsában lévő fitokemikáliák mennyisége fajtától függ. A 19 vizsgált körtefajta között 8 tunéziai étkezési körte, 8 európai étkezési körte és 3 francia almakörte volt.

A Plant De Blanc fajtánál a legtöbb másodlagos növényi anyag a pépben található, míg a héj tekintetében az Arbi Chiheb fajta került ki a győztesnek. Emellett a francia és tunéziai körtefajtákban magasabb volt az oligomer procianidin (OPC) tartalom.

Az OPC például fokozhatja az A-vitamin, a C-vitamin és az E-vitamin pozitív hatását, és hasznos lehet szív- és érrendszeri betegségek és rák esetén. A legtöbb esetben persze nem lehet látni a hozzávalókat a körtében. Ezért nem csak az íz szempontjából kifizetődő, hogy a fajtaválasztásnál a változatosságot hagyjuk érvényesülni.

Ezért van néhány körte piros

Az olyan körtéknek, mint a Rote Williams Christ és a Schweizer Wasserbirne, vörös a bőrük. Ebben az esetben a másodlagos növényi anyagokat a színükről lehet felismerni. Ezek antocianinok. A vörös, ibolya vagy kék színezékek a fenolos vegyületek – pontosabban a flavonoidok – csoportjába tartoznak, erős antioxidáns hatásuk jellemzi őket.

A Kelet-Anglia Egyetemen 2,375 alany bevonásával végzett tanulmány azt vizsgálta, hogy a különböző flavonoidok milyen mértékben befolyásolják a gyulladást. Az antocianinok teljesítettek a legjobban. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a körte, alma, eper és vörös szőlő rendszeres fogyasztása pozitív hatással van a gyulladások szintjére, és ezáltal csökkenti a krónikus betegségek kockázatát.

Körte a 2-es típusú cukorbetegségben

A 2-es típusú cukorbetegek már régóta nem fogyasztják a gyümölcsöt, mert cukrot tartalmaz. De minden nap rendszeresen kiló körtét kellene enni ahhoz, hogy negatív hatás jelentkezzen. Ráadásul a körte nem tartozik az olyan nagyon magas cukortartalmú gyümölcsfajták közé, mint pl. az érett B. banán, ezért nagyon jó táplálékforrás a cukorbetegek számára.

Mivel a körte kevés kalóriát tartalmaz, alacsony a glikémiás terhelése, értékes rostot és sok bioaktív anyagot tartalmaz. Ráadásul a körtében lévő cukor főként fruktózból áll, és kevés glükózt tartalmaz, így a vércukorszint csak enyhén emelkedik fogyasztáskor. A gyümölcsben található természetes fruktózzal (gyümölcscukor) ellentétben az iparilag előállított fruktóz (számos üdítőital és befőtt összetevője) rendkívül egészségtelen.

A körte véd a 2-es típusú cukorbetegség ellen

Egyre szaporodnak a tanulmányok, amelyek szerint a gyümölcs még a 2-es típusú cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. A Zhejiang Egyetem kutatói kimutatták, hogy a körte és az alma rendszeres fogyasztása 18 százalékkal csökkentheti a cukorbetegség kockázatát. Csak egy körte hetente 3 százalékkal csökkenti a kockázatot.

Ezenkívül egy 24,808 kísérleti személy bevonásával végzett epidemiológiai vizsgálat a következőket mutatta ki: Azok, akik rendszeresen esznek körtét, sokkal kisebb eséllyel lesznek túlsúlyosak, mint azok, akik elutasítják ezt a gyümölcsöt. A körtét olyan betegségek megelőzésére is használják, mint a cukorbetegség, amelyet a túlsúly okozhat.

A Massachusettsi Egyetem kutatói szerint azonban még a cukorbetegek is profitálhatnak a körtéből. Egy tanulmány szerint a gyümölcs sokkal könnyebbé teheti a korai stádiumú cukorbetegség kezelését, és csökkentheti a cukorbetegség gyógyszereinek adagját.

Körte a gyomor és a belek számára

A körte könnyebben emészthető, mint az alma, mert kevesebb savat tartalmaz. Különösen az érzékeny gyomrú emberek profitálhatnak belőle. Ezenkívül a Massachusetts Egyetem imént említett tanulmánya kimutatta, hogy az erjesztett körtelé gátolja a Helicobacter pylori baktériumot, amely gyomorhuruthoz, gyomor- és nyombélfekélyhez, valamint gyomorrákhoz vezethet.

A körte általában nagyon pozitív hatással van a bélrendszer egészségére, mivel értékes élelmi rostot tartalmaz. A körte segíthet a székrekedésben, mivel enyhe hashajtó hatású. A kutatók szerint ezért nem csak a rostok a felelősek, hanem a magas fruktóztartalom is.

Körte fruktóz intoleranciában

A fruktóz intoleranciában szenvedők azonban általában nem tolerálják a körtét magas fruktóztartalma miatt. Ráadásul a körte alig tartalmaz glükózt, így a fruktóz-glükóz arány nagyon kiegyensúlyozatlan. Ez tovább rontja az elviselhetőséget.

Körte hisztamin intoleranciára

A körte ugyan nem tartalmaz hisztamint, de hisztamin intolerancia esetén csak közepesen tolerálható. Ez annak köszönhető, hogy a gyümölcsök hisztaminszerű anyagokat tartalmaznak, amelyek akár közvetlenül, akár a hisztamin lebomlásának megakadályozásával tüneteket okozhatnak.

Ezenkívül a körte úgynevezett hisztaminfelszabadító. Ez azt jelenti, hogy nem specifikusan hisztamint szabadítanak fel a szervezetben. A tünetek azonban általában csak csekélyek. Kis mennyiségek legalább alkalmankénti fogyasztása gyakran elviselhető.

A körte véd a húgykövek ellen

A húgyúti köveknek különböző okai lehetnek. Ilyen például a B. vese- vagy húgyúti gyulladás és a cukorbetegség. A Ferrara Egyetem kutatói szerint a húgykövek képződése megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető az étrend megváltoztatásával.

A citrátok a legfontosabb anyagok közé tartoznak, amelyek ellensúlyozzák a kalciumtartalmú húgykövek kialakulását. A körte egyrészt számos antioxidáns másodlagos növényi anyagot, másrészt jelentős mennyiségű almasavat, a citrátok előfutárát tartalmaz.

A tudósok ezért javasolják a körte fogyasztását, hogy megakadályozzák a húgykövek képződését, vagy megakadályozzák az új kövek kialakulását. A betegség az összes érintett 50 százalékánál kiújul. Emellett csökkenteni kell a hús- és sófogyasztást.

A körte növeli a teljesítményt a sportban

Ma már nem titok, hogy a banán javíthatja a sportteljesítményt. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a körtében is megvan-e ez a lehetőség. 20 férfi sportoló vett részt a vizsgálatban.

Az alanyok mindegyike 75 kilométeres távot kerékpározott három különböző napon. Vagy csak vizet fogyasztottak, banánt és vizet, vagy körtét és vizet edzés előtt. Ennek eredményeként kiderült, hogy a teljesítmény növelhető banán és körte fogyasztásával. Emellett az edzés utáni regenerációs szakasz is javult.

A tanulmány vezetője, Dr. David Nieman bírálta, hogy sok sportoló csak edzés és verseny előtt iszik vizet. Mert a teljesítmény optimalizálható a természetes fruktóz és bioaktív összetevők segítségével.

Körte az öregedés ellen

A körte régóta az örök fiatalság szimbóluma. Kínai kutatók 2018-ban jutottak ennek a mítosznak a mélyére. Alaposan megvizsgálták a körte 13 összetevőjét. Különösen a másodlagos növényi anyag, a kvercetin mutatott rendkívül erős hatást a szabad gyökök ellen. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a körte hasznos lehet az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében.

A pakisztáni Bahawalpur Islamia Egyetemen végzett 2019-es tanulmány azt vizsgálta, hogy egy 5 százalékos körtekivonatot tartalmazó gél képes-e megfiatalítani a bőrt. 13 alany 3 hónapig használt körtegélt vagy placebót. Azt vizsgálták, hogy a kezelések hogyan befolyásolják a bőr kipirosodását, a melanint, a nedvességet, a faggyút és a bőr rugalmasságát. A placebóval ellentétben a körte gél minden területen pontot tudott elérni.

A körte szárítása

A szárított körte csábító csemege. Használhat szárítót, vagy száríthatja a gyümölcsöt a sütőben. A következőképpen járjon el:

• Vágja a körtét egyenletes vastag szeletekre vagy karikára, és merítse citromos vízbe (1 citrom ½ liter vízben).
• Egy rácsot takarjunk ki sütőpapírral, és helyezzük rá egymás mellé a körtedarabokat.
• Tegye a gyümölcsöt a sütőbe 40 °C-ra, kissé nyitott sütőajtó mellett 30 percre.
• Ezután a hőmérsékletet 70 °C-ra emeljük. A száradás körülbelül 6 órát vesz igénybe keringtetett levegőn. Felső és alsó hő mellett körülbelül 12 órát kell számolni, és a sütő ajtajának résnyire kell nyílnia.
• A gyümölcsszeleteket többször megforgatjuk, hogy egyenletesen száradjanak.
• A körteszeleteket addig szárítjuk, amíg bőrszerű és hajlékony, de már nem nedvesek. Ha két ujja között összenyomja őket, nem szabad több lé kifolynia.
• Hagyja teljesen kihűlni a szárított körtét, mielőtt légmentesen záródó fagyasztózsákokba csomagolja vagy csavaros üvegekbe tölti. Az eltarthatósági idő 1 év.