John Myers
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyekről ismert, hogy kiszorítják és gátolják a káros bélbaktériumok növekedését. A probiotikumok így összességében pozitívan változtathatják meg a bélrendszert és erősíthetik az immunrendszert. Új tanulmányok kimutatták, hogy a probiotikumok csökkenthetik a koleszterinszintet is, és nagyon jót tesznek általános egészségünknek.
Probiotikumok az élelmiszerekben
Amikor a probiotikus élelmiszerekről beszélünk, a legtöbb embernek elsősorban a joghurt jut eszébe. De vajon valóban gazdagok-e a joghurtok probiotikumokban, és segíthetnek-e a bélflóra felépítésében? A joghurtok valójában nagyon kis mennyiségben tartalmaznak hasznos tejsavbaktériumokat. Nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy ez a kis mennyiségű baktérium túléli a gyomor áthaladását. Ezért nem valószínű, hogy a joghurt fogyasztása valóban pozitív változást idézne elő a bélrendszerben.
A nyers, fermentált zöldségek, például a savanyú káposzta, minden bizonnyal sokkal előnyösebbek az egészséges bélflóra támogatásában. Nagyon gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, és természetesen tartalmaz tejsavbaktériumokat, amelyek az erjedési folyamat során elszaporodnak. Ezért a fermentált zöldségek – amellett, hogy az általános egészségügyi helyzethez képest számos előnyük van – nagyban hozzájárulhatnak a bélkörnyezet pozitív változásaihoz is.
Probiotikumok étrend-kiegészítőként
Ha azonban a beleket erősen megterheli az évekig tartó helytelen táplálkozás vagy a gyakori gyógyszerszedés – különösen az antibiotikumok –, a fermentált zöldségek fogyasztása nem elegendő az egészséges bélflóra helyreállításához. Ebben a helyzetben a probiotikumok étrend-kiegészítők formájában a választott gyógyszer. A megzavart bélflórát újra egyensúlyba hozhatja, és ezzel nagyban hozzájárulhat a bél egészségének megőrzéséhez.
A megfelelő probiotikus termékek közé tartoznak azok, amelyek a következő baktériumtörzseket tartalmazzák: Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus rhamnosus, Lactobacillus casei, Lactobacillus reuteri, Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum.
Ezeket a mikroorganizmusokat alaposan tesztelték egészségügyi előnyeik szempontjából.
Ebben az összefüggésben különösen fontos az is, hogy a baktériumtörzsek megfelelő számban legyenek jelen. Naponta legalább 2-10 milliárd mikroorganizmust kell ellátni, hogy azok valóban hasznosak legyenek a bélrendszer egészségére.
A Lactobacillus reuteri csökkentheti a koleszterinszintet
Az American Heart Association nemrégiben publikált új vizsgálati eredményeket, amelyek szerint a probiotikumok napi kétszeri szedése csökkentheti a koleszterinszintet. A tanulmányban részt vevő tudósok egy specifikus baktériumtörzs – a Lactobacillus reuteri NCIMB 30242 – hatásait vizsgálták. Erről a probiotikumról korábbi vizsgálatokban már kimutatták, hogy olyan baktérium, amely képes csökkenteni a koleszterinszintet.
A vizsgálatba 127 magas koleszterinszintű felnőttet választottak ki. A résztvevők csaknem fele L. reuteri NCIMB 30242-t kapott naponta kétszer, míg a másik fele placebót kapott.
Már kilenc hét elteltével az LDL-értékek (LDL = „rossz” koleszterin) a probiotikumok csoportjában 11.6%-kal alacsonyabbak voltak, mint a kontrollcsoportban. Ugyanakkor a probiotikumok csoportjában 6.3%-kal csökkent a zsírsavhoz kapcsolt koleszterin-észterek és 8.8%-kal a telített koleszterin-észter-zsírsavak mennyisége.
Összességében 9.1%-kal alacsonyabb koleszterinszintet mértek a tesztcsoportban. A vér „hasznos” HDL-koleszterin- és trigliceridszintje azonban nem változott.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a probiotikum csökkentette a koleszterin felszívódását a bélben.
