Lindy Valdez
Élelmiszerallergia esetén az immunrendszer reagál az ártalmatlan élelmiszer-összetevőkre. Néha bizonyos ételek fogyasztása az immunrendszer bevonása nélkül is tüneteket okozhat. Akkor előfordulhat ételintolerancia.
Ételallergia – mi ez?
Az élelmiszerek bizonyos összetevőit, többnyire az úgynevezett glikoproteineket, az immunrendszer szerint veszélyesnek minősítheti, ha érintkezésbe kerülnek a gyomor-bélrendszerrel. Ez azután reakcióba lép az allergén-specifikus IgE típusú antitestek képződésével. Amikor legközelebb érintkezik az allergénnel, gyulladásos reakció lép fel, amely különféle tünetekben nyilvánulhat meg.
Az orvosok megkülönböztetik az elsődleges és a másodlagos ételallergiát. Míg az elsődlegesek a gyomor-bél traktusban bekövetkező szenzibilizáció következtében alakulnak ki, addig a másodlagosak az úgynevezett keresztallergiák. Ez azt jelenti, hogy allergia van más allergénekre, például szénanáthára (pollenallergia). Az immunrendszer ekkor néha reagál az élelmiszerben lévő hasonló anyagokra.
Az ételallergiák – például a dióallergia – mellett vannak olyan ételintolerancia, amely hasonló tüneteket okozhat. Az allergiával ellentétben azonban a tüneteket nem az immunrendszer reakciója okozza, hanem leginkább az, hogy bizonyos élelmiszer-összetevőket a szervezet nem, vagy csak nem megfelelően tud lebontani. Például gyakori a tejcukor- (laktóz) intolerancia.
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
Az ételallergiák az úgynevezett azonnali típusba tartoznak. A reakció röviddel az allergén elfogyasztása után kezdődik. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek. Gyakoriak a bőrön vagy a nyálkahártyán jelentkező reakciók. Viszkethetnek, kipirosodhatnak, megduzzadhatnak és kerekeket formálhatnak. Lehetnek olyan panaszok, mint a megfázás (orrfolyás, köhögés, rekedtség). Hányinger, hányás, hasmenés és görcsös hasi fájdalom jelentkezhet. Ritka esetekben akár életveszélyes anafilaxiás sokk is előfordulhat, a légzőrendszer és a szív- és érrendszer leállásával.
Hogyan kezelhető az ételallergia?
Az ételallergia terápiája elsősorban az akut tünetek kezelésén és a további allergiás reakciók elkerülését célzó stratégiákon alapul. A képzéseken az allergiások megtanulhatják, hogyan kerüljék el az allergiát kiváltó tényezőket, és hogyan viselkedjenek véletlen érintkezés esetén. Akut, nem életveszélyes reakciók kezelésére gyógyszerek (antihisztaminok) javasoltak. Súlyos reakciók esetén az adrenalint sürgősségi injekcióként alkalmazzák. Az elsődleges és másodlagos ételallergiák specifikus immunterápiája jelenleg csak ellenőrzött vizsgálatok keretében javasolt, kivéve, ha egyidejűleg pollen okozta légúti problémák vannak.
A legtöbb ételallergia iskolás kor előtt kezdődik. Egyes esetekben azonban az allergének egy idő után újra tolerálhatók. Jó esély van a korai gyermekkori tejfehérje-allergiára, tyúktojás-, búza- és szójaallergiára, de rossz esély a dióallergiára.
