in

Hogyan válnak a mérgező növényekből gyógynövények

Sok mérgező növény nagyon félelmetes lehet. Hiszen gyakran a legkisebb mennyiségben is halálosak. A homeopátiában és részben a hagyományos gyógyászatban azonban fontos szerepet töltenek be gyakran lenyűgöző gyógyító hatásuk miatt. Ismerje meg a helyi mérgező növényeket és csodálatos gyógyító erejét. Tudja meg, melyik mérgező növény használható fájdalomra, lázra, keringési rendszerre, hiperaktivitásra, gyenge szívre – természetesen homeopátiás formában!

Gyógynövény vagy mérgező növény?

Már az ókorban is tudtak az emberek bizonyos növények gyakran halálos hatásairól. Szókratész görög filozófust egy erősen mérgező bürökből (Conium maculatum), a híres bürökpohárból készült itallal végezték ki.

Claudius császár pedig egy pusztán gyógynövénymérgezésnek köszönhetően lehelte ki lelkét. Felesége, Agrippina állítólag a halálos aconitet (Aconitum napellus) keverte az ételébe.

Időközben sok ilyen mérgező növény összetevőit és hatásmechanizmusát olyan alaposan feltárták, hogy – megfelelő adagolásban – gyógyításra használhatók. A fent említett két növény a legfontosabb homeopátiás gyógyszerek közé tartozik.

A hagyományos orvoslásban használt számos gyógyszer eredetileg erősen mérgező növényekből származik. Egyes szívgyógyszerek például a gyöngyvirág (Convallaria majalis) vagy a gyűszűvirág (Digitalis purpurea) hatóanyagait tartalmazzák, amelyekről szívritmuszavarokról szóló cikkünkben olvashat bővebben.

A rákterápiában bizonyos gyógynövények mérgező hatása is előnyös. Például a taxánok csoportjába tartozó kemoterápiás szereket az 1990-es évek óta használják mellrák kezelésére. Ezek a mérgező taxánvegyületek a kaliforniai tiszafa (Taxus brevifolia) kérgében találhatók. Lehetőség volt az európai tiszafa (Taxus baccata) összetevőinek izolálására és emlő-, petefészek-, hörgő- és prosztatarák kezelésére való felhasználására is.

A fagyöngy szintén mérgező növény, bár enyhén mérgező. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az egyébként mellrákról ismertebb fagyöngyterápia az előrehaladott hasnyálmirigyrák hatékony második vonalbeli terápiájaként is sikeres lehet.

Míg azonban a hagyományos orvoslás a tényleges méreganyagokat jól adagolva használja fel, az alábbiakban bemutatott mérgező növények közül sokat különösen a homeopátiában alkalmaznak. A homeopátiás készítmény hatására elvesztik mérgező hatásukat. Ezeket azonban csak homeopata konzultáció után szabad alkalmazni, hogy valóban az egyénileg megfelelő szert válasszák.

Megjegyzés: Mivel a homeopátiához való hozzájárulásunk miatt többször is kritizálnak minket az úgynevezett tényellenőrzők, akik a hagyományos orvoslás felé orientálódnak, a következőket kérték: A bizonyítékokon alapuló orvoslás szempontjából nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia hatékonysága.

Nincsenek saját kísérletek mérgező növényekkel!

Természetesen soha nem szabad mérgező növényekből teát, tinktúrát vagy más készítményt készíteni. A gyógyító és a mérgező hatások közötti átmenet gyakran túl kicsi, így nagy a veszélye annak, hogy több kárt okozunk, mint hasznot, és szélsőséges esetekben átszállítjuk magunkat a Jordánon. Mérgező növények esetén mindig használjon egyet a sok rendelkezésre álló kész készítmény közül. Kezdjük a mérgező növények legismertebb kategóriájának növényeivel: a nadálytőfélék családjával.

Nightshade: Egyesek ehetőek, mások mérgezőek

Az éjfélék családjába (Solanaceae) körülbelül 2,500 faj tartozik, amelyek többsége többé-kevésbé mérgező. Eredetileg Közép- és Dél-Amerikában honosak, ma már a mi szélességi köreinken is nőnek.

A tajtékfélék családjának legismertebb képviselői a növénytermesztésben találhatók, mégpedig a paradicsom és a burgonya. Ez a kétféle zöldség is tartalmaz enyhén mérgező anyagokat (szolanint) – de csak a zöld részekben. Ezért kerülje az éretlen paradicsomot, és távolítsa el a zöld szárakat. Ugyanez vonatkozik a burgonya zöld héjára és csírájára is.

A szolanin feloldódik a forró vízben, ezért a burgonyafőző vizet is érdemes kidobni, és semmi másra ne használd.

Ennek ellenére számos olyan tajtéknövény létezik, amelyek erősen mérgezőek, és – még csak megszorításokkal sem – tápláléknak semmiképpen sem alkalmasak, pl. B. a fekete nadálytő (Solanum nigrum), a tyúkól (Hyoscyamus), a datura (Datura) vagy a halálos nadálytő (Atropa). Ezeknek a tajtéknövényeknek a mérgezése a nyálkahártyák kiszáradásában, skarlátos bőrben, kitágult pupillában, szívritmuszavarban és légzésbénulásban nyilvánulhat meg. Ezért a megfelelő dózisban halálosak lehetnek – aminek nem kell olyan nagynak lennie.

Nightshade növények boszorkányoknak és sámánoknak

Néhány nadálytő szintén pszichoaktív növény. Ez azt jelenti, hogy hallucinogén hatásúak, azaz befolyásolják a tudatállapotot és a pszichét. A sámánok és varázslók is tudtak erről a bódító hatásról, és füstölőport készítettek belőle, hogy könnyebben transzba hozzák magukat.

A boszorkányok viszont pszichoaktív növényekből készítették az úgynevezett „repülő kenőcsöket”, amelyek segítettek nekik repülni a seprűn, vagy átváltani más tudatállapotba. A „repülőkenőcsben” több első osztályú mérgező növényt dolgoztak fel. A nadálytő növények mellett a halálos nadálytőt, a tyúkólányt és a fekete nadálytőt (lásd fent a Szókratész kulcsszót), a hunyort és a szerzetességet is használták.

Ez utóbbi annyira mérgező, hogy körülbelül 1-2 g elegendő belőle az elpusztuláshoz, míg a halálos nadálytő akár 12 bogyót is tartalmazhat, mielőtt a dolgok komolyra fordulnának (főleg gyerekeknél).

Halálos éjszakai árnyék (Atropa belladonna)

Az „Atropa” név állítólag a három sorsistennőről, Klothóról, Lachesisről és Atroposzról szóló ókori görög mítoszból származik: Klotho fonja az élet fonalát, Lachesis kiosztja az élettelent, Atroposz (görög „könyörtelen”) pedig végül elvágja. újra az élet fonalát, mégpedig amikor úgy dönt, hogy eljött az utolsó óra.

Azért hívjuk ezt a növényt halálos nadálytőnek, mert a germán törzsek tudtak a növény rendkívül serkentő hatásáról, ami dührohamokhoz vezetett, és a halálos nadálytőből készült itallal keltették harcba magukat. A halálos nadálytő minden része mérgező, de érdekes módon nem minden élőlény számára. A juhok és kecskefélék, valamint számos énekesmadár boldogan lakmározhatnak rajta, anélkül, hogy a mámor legkisebb jelét is éreznék.

A halálos nadálytő a hagyományos orvoslásban

A halálos nadálytő hatóanyagait – különösen az atropin alkaloidát – most alaposan farmakológiailag megvizsgálták. Az atropin izomlazító és görcsoldó hatást fejt ki a belekben, ezért segíthet a belek, a gyomor, a vese vagy az epehólyag kólikás fájdalmaiban.

Ezenkívül megszűnnek a hörgők görcsei (görcsei), ami enyhítheti az asztma tüneteit. A lehetséges ártalmak azonban állítólag meghaladják az előnyöket, ezért az atropint már nem ajánlják ezekre a célokra.

Az atropint továbbra is használják a szemészetben. Ha diagnosztikai célból atropint csepegtetünk a szembe, a pupilla kitágul, és a szemfenék könnyebben megvilágítható.

A belsőleg alkalmazott atropin növeli a szívfrekvenciát. A sürgősségi orvoslásban ezért az atropint rövid ideig adják, ha az emberek bradycardiában (túl lassú szívverés) szenvednek.

A természetgyógyászat iránt érdeklődők számára viszont sokkal érdekesebbek a homeopátiás készítmények, amelyek a halálos nadálytő esetében fontos helyet foglalhatnak el a gyógyszeres szekrényben.

Halálos nadálytő a homeopátiában: Belladonna a fájdalomra

A halálos nadálytőből készült homeopátiás készítményeket belladonnának nevezik. A Belladonna mindig alkalmazható akut esetekben, amikor hirtelen fájdalom (beleértve a görcsöket), gyulladás és/vagy láz jelentkezik.

Ezért a szert gyakran ajánlják magas lázra, migrénes rohamokra és akut kólikára. A homeopaták gyermekeknek írják fel a Belladonnát, például középfülgyulladásra vagy fogzás közbeni kellemetlenségekre (a fogzás közbeni fájdalom enyhítésére).

Datura (Datura stramonium)

Európa-szerte a Datura gyakran megtalálható törmelékkupacokon, utak mentén, kertekben és mezőkön. A Datura hasonlóan mérgező, mint a halálos nadálytő. Túladagolás esetén – amelyet gyorsan elérnek – görcsökhöz és görcsrohamokhoz, sőt halálhoz is vezethet.

A datura a hagyományos orvoslásban

A Datura fő hatóanyaga a szkopolamin, amelyet a hagyományos gyógyászatban hányinger, hányás és szédülés kezelésére használnak, pl. a B.-t tengeribetegség és utazási betegség esetén alkalmazzák. Mára viszont már csak a hatóanyagot tartalmazó tapasz, amelyet az utazás előtt a fül mögötti bőrre lehet ragasztani.

Egy amerikai tanulmányban az orvosoknak sikerült kimutatniuk a szkopolamin antidepresszáns hatását is – de csak akkor, ha helyesen adagolják, ami nem egyszerű. Mert eltekintve attól, hogy a betegek többsége olyan mellékhatásokra panaszkodott, mint a szájszárazság és az enyhe látászavarok már kis dózisok esetén is, a Datura ellenőrizetlen bevitele egyenesen az ellenkezőjéhez vezet: az érintett személy zavarodottságba esik, dühöng, kiráz. , tárgyakat rombol, trágár beszédeket mond és kitör a harciasságból.

Emiatt a hatása miatt a Datura a hiperaktív gyermekek ideális gyógymódja a homeopátiában (hasonló gyógyításban) – természetesen csak homeopátiás készítményben!

Datura a homeopátiában: Stramonium hiperaktív gyermekek számára

A stramóniumot a homeopátiában megfelelőnek tartják olyan emberek, különösen gyermekek számára, akik hirtelen dühkitöréssel cselekszenek, vak dühükben tönkretesznek dolgokat, harapnak vagy akár köpködnek, rúgnak. Ugyanakkor a stramoniumiak félnek a sötéttől, és csak akkor tudnak aludni, ha világít a szobában.

Ezért a Stramoniumot gyakran adják hiperaktív gyermekeknek. A Datura-t homeopátiás úton is használják mániás állapotok, hallucinációk, delírium vagy görcsrohamok kezelésére, különösen akkor, ha ezek az állapotok szorongásos rohamokhoz kapcsolódnak.

Henbane (Hyoscyamus niger): Kisimítja a hegeket

Egy görög orvos a henbane sertésbabot nevezte el, mert úgy tűnik, hogy a növénynek nincs mérgező hatása a sertésekre, de 10-12 mag elegendő egy gyerek megöléséhez. A mérgezés tünetei hasonlóak a halálos nadálytő és a datura tüneteihez.

Mérgező hatása ellenére a múltban gyakran adtak egy kis tyúkólmat a sörhöz, hogy fokozzák a bódító hatást. Mivel a tyúkhús is kiszárítja a nyálkahártyát, a fogadós örült a jó üzletnek.

Ez már azt mutatja, hogy a tyúkhús hatása nem különbözik különösebben a halálos nadálytőtől vagy a daturától. És a népi gyógyászat szerint a tyúkfű fájdalomcsillapító és nyugtató hatása is van (pl. neuralgia vagy görcsös köhögés esetén), valamint emésztőrendszeri problémákat lazít.

A hegkrémekben ma is megtalálható a tyúkól vagy a belőle készült olaj, hiszen állítólag képes kisimítani a hegeket. A belső alkalmazás csak homeopátiás adagokban javasolt.

Henbane a homeopátiában: Hyoscyamus száraz, irritáló köhögés ellen

A homeopátiában a henbane-t hyoscyamusnak nevezik. Homeopátiás adagokban egyes köhögés- és hörgőszirupokban, vagy ideges szívproblémák kezelésére szolgáló gyógyszerekben található.

A múlt század elején, a homeopátia csúcspontján a Hyoscyamus az „őrültek menhelyeinek” fő gyógymódja volt. Itt elsősorban mániás betegeknél használták a tyúkszemet, akik szemérmetlenül viselkedtek, és – gyakran rándulással és tikkeléssel kísérve – exhibicionista volt. És még ma is a homeopátiában a tyúkhús a GYÓGYSZER azoknak, akik – pl. B. féltékenységi rohamok miatt – káromkodnak vagy káromkodnak, akik kórosan gyanakvóak és állandóan mozgásban lévő ujjaik vannak.

Éjszakai száraz köhögés (csiklandozó köhögés) esetén is használják, és állítólag segít a köhögési rohamok esetén.

A nadálytő családon kívül más, erősen mérgező növények is megtalálhatók a természetben, amelyek közül néhánynak elképesztő hatása van. Például az őszi sáfrány egy gyógynövény, amelyet a hagyományos gyógyászatban régóta használnak köszvény kezelésére.

Őszi sáfrány (Colchicum autumnale): Köszvény elleni szer

A tavaszi sáfránnyal ellentétben, amelyre az őszi sáfrány nagyon hasonlít, a Colchicum csak ősszel virágzik. A növény legveszélyesebb hatóanyaga a kolhicin.

Az őszi krókusz okozta mérgezés tünetei elsősorban a hányás és a súlyos, véres hasmenés. A további lefolyásban légszomj és szívelégtelenség, vagy – ha túléli az őszi sáfrányos étkezést – maradandó, súlyos vesekárosodás léphet fel.

Ha hegyekben túrázik, vigyázzon gyermekeire, amikor meglátják ezt a szép növényt, mert már 1.5 g magvak is halálos hatással lehetnek a gyermek szervezetére. A legtöbb kolhicinmérgezés azonban máshonnan származik.

Az őszi krókusz a hagyományos orvoslásban

Mivel a konvencionális orvoslás az őszi krókusszal köszvényre használ gyógyszereket, a túladagolás mérgezést okozhat, mert az előírt adagot soha nem szabad túllépni, ami persze előfordulhat egyik-másik betegnél. A kolhicin az egyik legrégebbi gyógymód a köszvény és a reuma kezelésére, és ma is használják ezen a területen. A Német Reumatológiai Társaság (DGRh eV) a kolhicint javasolja a kortizon és a diklofenak mellett a reumaterápiában.

Egy svájci tanulmány szerint a kolhicin a legjobb szolgáltatást nyújtja a szívzacskó-gyulladás (pericarditis) kezelésére is. Az új kemoterápiás szerek keresése során pedig már egy ideje tanulmányokat folytattak a kolhicinnel, mint potenciális rákgyógyszerrel.

Az őszi krókusz a homeopátiában: Colchicum terhesség alatti hányinger ellen

A homeopátiás úton elkészített Colchicum-ot ugyanúgy alkalmazzák, mint a köszvényes és reumás panaszok kezelésére használt őszi krókuszok hagyományos gyógyszereit – csak nálunk mérgezésveszély nélkül.

A homeopátiában azonban a Colchicumról azt találták, hogy olyan emberek számára is megfelelő, akik erős szaglóérzékenységgel rendelkeznek a konyhai és ételszagokra, és hányingert éreznek bizonyos ételek puszta gondolatától. Ennek eredményeként a Colchicum terhesség alatti hányinger és hányás kezelésére ajánlott gyógyszer.

Ha az émelygést, hányást nagyobb valószínűséggel romlott vagy rosszul tolerálható élelmiszer okozza, akkor a Veratrum album, a fehér hunyor, amely szintén mérgező növény, használható a homeopátiában.

White Hellebore (Veratrum album)

A fehér hunyor (más néven fehér germer) valószínűleg az egyik legmérgezőbb növény Európában. Ez veszélyes lehet az encián- vagy macskagyökér-gyűjtők számára, mert ennek a három növénynek a gyökerei nagyon hasonlóak. A hunyor evésénél először tüsszögés lép fel, ezért ez a növény régebben a tüsszentőpor része volt.

Hamarosan azonban a nyelv és a torok zsibbadása, hányás, hasmenés és izomgörcsök lépnek fel, az egész testben pedig hideg érzés. Végül a vérnyomás csökkenni fog. Mivel már 1-2 g germergyökérnek is lehet halálos hatása, érdemes óvatosan gyűjteni az enciánt vagy a macskagyökeret.

A fehér hunyor a hagyományos orvoslásban

A fehér hunyor erősen befolyásolja a vérnyomást. Ezért voltak próbálkozások a hagyományos orvoslásban vérnyomáscsökkentő gyógyszer előállítására belőle. Sajnos a mellékhatások túl nagyok voltak ahhoz, hogy piacra vigyék. A népi gyógyászatban azonban a hunyort legalább külsőleg használták: a gyökerek főzetét a haj megerősítésére és a korpásodás megelőzésére használták.

A Hellebore-t belsőleg homeopátiás célra is használják. Egyrészt – mint fentebb említettük – hányingerre és hányásra. Másrészt azonban mindenféle keringési problémákra is.

Fehér hunyor a homeopátiában: Veratrum album a keringési rendszerért

Pontosan a vérnyomásra és így a szív- és érrendszerre gyakorolt ​​hatása az, ami miatt a fehér hunyor a homeopátia végső összeomlás elleni gyógyszere. A Veratrum Album ezért a választott gyógyszer a hideg, sápadt bőr, a kék ajkak és a hideg verejték miatti rossz keringés esetén. Tehát ha hajlamos elájulni vagy alacsony a vérnyomása, a homeopaták Veratrum albumot írhatnak fel.

Egy másik homeopátiás szív- és érrendszeri gyógyszer a gyöngyvirág – szélességi köreink egyik legismertebb mérgező növénye.

Gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Minden medvehagymagyűjtő tudja: a gyöngyvirág, amely annyira hasonlít a medvehagymához, mérgező! Bár a medvehagymát fokhagymás illatáról vagy a gyöngyvirágot a medvehagyma illatának hiányáról lehet felismerni, gyakran nem eszik meg minden levelet külön-külön.

Nem szokatlan, hogy medvehagymás pestót készítünk, és az összes összegyűjtött levelet belekeverjük. Ha véletlenül leszedett néhány gyöngyvirág levelet, senki sem fogja megízlelni a mérgező adalékanyagot. A gyöngyvirág azonban tavasszal jóval később jelenik meg. Általában a medvehagyma már virágzik. Tehát ha májusban zsenge és fiatal (állítólagos) medvehagyma leveleket fedez fel virágzás nélkül, akkor az gyöngyvirág.

Igaz, hogy a gyöngyvirág sokkal kevésbé mérgezőnek tűnik, mint azt korábban gondolták. Ennek ellenére fejfájás, hányinger, hányás, hatalmas vizelési inger, és mindenekelőtt súlyos szívritmuszavar léphet fel, ha eszik belőle. A gyöngyvirág szívre gyakorolt ​​erőteljes hatásáról legalább húsz összetevő ismert, köztük a convallatoxin és a convallamarin.

Gyöngyvirág a homeopátiában: Convallaria a gyenge szívnek

A gyöngyvirágot a homeopátiában a fent említett okok miatt használják a szívre, nevezetesen szívritmuszavarokra és szívelégtelenségre, valamint az ezzel járó víz felhalmozódására a szervezetben. A Convallariát homeopátiás formában is használják ideges szívproblémák kezelésére.

Utolsó jelöltként szeretnénk bemutatni az európai mérgező növények királyát: a szerzetességet.

Szerzetesség (Aconitum napellus)

A kék szerzetesvirág valószínűleg Európa legmérgezőbb növénye. Már ismeri őt, mint Agrippina csatlósát férje, Claudius császár meggyilkolásában. Az akonitban lévő mérgező anyagot akonitinnak nevezik. Ebből 3-6 mg elegendő a halálos hatás eléréséhez.

A szerzetesiség legmérgezőbb része a gyökere. Állítólag már akkor is jelentkeztek a mérgezés tünetei, miután egy gyerekről azt mondják, hogy sokáig a kezében tartotta a gyökeret.

Ha megmérgezi magát ezzel a növénnyel, elég gyorsan zsibbadás és jeges hideg jelentkezik az egész testében. Hányás, hasmenés és görcsök lépnek fel. Ez a dózistól függően eszméletvesztéshez, legrosszabb esetben légzésbénuláshoz vezethet.

De ha óvatosan használják, a szerzetesi lét is csillapíthatja a fájdalmat, nevezetesen az idegrendszert. Ezért a múltban külsőleg használták kenőcsként a trigeminus neuralgia (arcidegek fájdalma) kezelésére. A homeopátiában a szerzetesi lét a halálos éjszakai árnyék élcsapata. A belladonna csak akkor lép működésbe, ha az aconit már nem hatékony.

Szerzetesség a homeopátiában: Akonit láz és akut gyulladás ellen

A homeopátiában az akonitot erősen akut, gyulladásos állapotok és lázas megfázás kezdetén alkalmazzák – tulajdonképpen minden hirtelen és súlyosan jelentkező tünetre. A gyorsan emelkedő láz és az elviselhetetlen fájdalom éppúgy az Aconitum jele, mint a pánik- és szorongásos rohamok vagy a nagy testi-lelki nyugtalanság.

Homeopátiás mérgező növények: hogyan kell adagolni?

A homeopátiában tehát minden gyógyszeres szekrénybe beletartoznak a mérgező növények. A választott homeopátiás készítmény megfelelő hatékonyságának és dózisának megállapításához javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt homeopatához, vagy legalább szerezzen a kezébe egy homeopátiás könyvet.

Avatar fotó

Írta John Myers

Professzionális séf 25 éves iparági tapasztalattal a legmagasabb szinten. Étterem tulajdonosa. Italigazgató világszínvonalú, országosan elismert koktélprogramok készítésében szerzett tapasztalattal. Ételíró, jellegzetes szakácsvezérelt hanggal és nézőponttal.

Hagy egy Válaszol

Avatar fotó

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni *

Húsevők: A klímagyilkosok

Az édesítőszerek hizlalnak