Bella Adams
A vargánya a legismertebb ehető gomba. A vargánya gyönyörű megjelenése és kiváló íze senkit sem hagy közömbösen.
A vargánya a „fehér” elnevezést arról az egyedi tulajdonságáról kapta, hogy nem sötétedik el vágás, további kulináris vagy betakarítás közben – ez különbözteti meg a többi gombától. A vargányát az emésztőrendszer szívja fel a legjobban.
A hasznos mikroelem-tartalom és a kiváló íz tekintetében pedig nincs párja. Emiatt nem csak az ember, hanem az erdei férgek is szívesen fogyasztják a vargányát, ezért begyűjtés után ajánlatos sós vízbe áztatni, hogy megtisztítsuk az esetleges parazitáktól.
A vargányát főzve, párolva, sütve és nagyon ritkán nyersen fogyasztják. Szárítják és pácolják is. A szárított gombát összetörjük, és különféle ételekhez adjuk por formájában. A gombából leveseket is készítenek, tejfölben párolják, és különféle szószokhoz használják.
A vargánya a következő vitaminokat és nyomelemeket tartalmazza: B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin, PP-vitamin, B9-vitamin (folsav), C-vitamin (aszkorbinsav), E-vitamin (tokoferol), kálium, kalcium, magnézium, nátrium, foszfor, vas, kobalt, mangán, fluor, cink, jód és réz.
A vargánya hasznos tulajdonságai
A vargánya számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Például a vargánya híres arról, hogy serkenti az emésztőnedvek kiválasztását.
Magas kén- és poliszacharidtartalmuk miatt a vargánya segít a rák elleni küzdelemben. Fertőzésgátló, sebgyógyító, daganatellenes és tonizáló tulajdonságokkal is rendelkeznek.
A vargánya lecitint tartalmaz, amely megakadályozza a koleszterin lerakódását az erek falán. Ezért érelmeszesedés és vérszegénység esetén érdemes enni őket. Aminosavainak köszönhetően a vargánya fogyasztása elősegíti a sejtmegújulási folyamatokat, és különösen jótékony hatással van a szemre, a vesére, a májra és a csontvelőre.
A vargánya sok β-glükánt is tartalmaz. Erős antioxidáns, nagy hatással van az immunrendszerre: védelmet nyújt a vírusok, baktériumok, gombák és rákkeltő anyagok ellen. Ezenkívül a vargánya számos enzimet tartalmaz, amelyek segítik a rostok, zsírok és glikogén lebontását.
A gomba az egészséges fehérjék kiváló forrása. A frissen főtt gombákban található kitin azonban jelentősen megnehezíti asszimilációjuk folyamatát. Ezért ajánlatos előszárított gombát fogyasztani, ebben az esetben a fehérjék emészthetősége 80%-ra emelkedik.
A gombák tápértékét más élelmiszerekhez hasonlóan nagymértékben az összes aminosavtartalom határozza meg. A friss fehér gombákban található fehérjék nagyszámú aminosavat tartalmaznak, beleértve az esszenciálisakat is, amelyeket a szervezet 70-80%-ban szív fel.
A gombafehérjék tartalmukat tekintve az állati fehérjékhez hasonlíthatók, ezért a gombát gyakran a húshoz hasonlítják. A gomba fehérje- és aminosavtartalma erősen függ a fajtól, az élőhelytől, az életkortól és a betakarítási módtól. Például a fiatal gombák több fehérjét tartalmaznak, mint az öregek; a sapkák több fehérjét tartalmaznak, mint a szárak; a szárított gomba több fehérjét tartalmaz, mint a savanyú gomba.
Figyelmeztetések a gombákkal kapcsolatban
Ismeretes, hogy a gombák, köztük a vargánya, a legerősebb természetes szorbensek. Hatalmas mennyiségű mérgező anyagot szívnak fel, beleértve a radioaktív céziumot, stronciumot, kadmiumot, higanyt és ólmot. Ezért az autópálya közelében vagy ipari területeken gyűjtött gombák egészségére ártalmasak, nem pedig hasznot hoznak.
Kisgyermekeknek sem ajánlott gombát enni. A gyermek emésztőrendszere 12-14 éves korig nehezen tud megbirkózni a gomba kitines héjával, mivel a gyomor nem termeli eleget a szükséges enzimekből.
